Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
- 60 -1900 98 1910 210 1920 580 /57/. Valóban, bármennyire is furcsának tűnik, kétségtelen tény, hogy különösen a kisiparosok számának növekedése mögött a szegényparasztság nyomora és az agrárproletáriátus embertelen körülményeitől való menekülése van. Ezt egyéb adatok is bizonyítják. Békés vármegye iparát, ipari történetét feldolgozó dr. Újvári Julianna tanulmányában, hivatalos statisztikai adatokra támaszkodhatunk, melyekből világosan elénktárul, hogy különösen 1910- 1930-ig megnő az iparosok száma. Békés vármegye iparból élő népességének száma és a megye összes népességéhez viszonyított %-a Az 1920 és az 1930 közötti adat a maga realitásában mutatja a dekonjunktúra hatását a kispolgárságra, kisegzisztenciákra. A segédszemélyzet számának növekedése mögött a kispolgárság tönkrement elemei, valamint az a tény rejtőzik, hogy egyre kisebb a lehetőség és remény az önállósulásra. E- egyik oldalon az elnyomorodás, a proletarizálódás folyamata, mig a másikon, a megváltozott üzemforma a változás következménye, vagyis a koncentrációé, a nagyvállalatok alakulásáé. A kisüzemi termelés helyét nagyüzemi termelés foglalja el. A nagyobb gyárak kiszorítják a kisvállalkozókat, stb.Mindez az imperializmus körülményeire jellemző, melyről Lenin a következőket állapította meg: "A kapitalizmus az önálló kisárutermelést..., már réges- régen felcserélte a nagy- és legnagyobbarányu gyári termeléssel,részvénytársasági vállalatokkal. ' Év: Szám: %t 1890 30 639 11,8 1900 37240 13,4 1910 41 199 13,8 1920 45 5bl 14,7 1930 55 760 16.8 /58/. Ugyanabban az időben a nők arányszáma ia megnő az iparban, sőt ugrásszerűen emelkedik a segédszemélyzet száma is: Az önálló kisiparosok és a segédszemélyzet számszerinti alakulása Év: önálló: Segéd: 1910 6 719 11 000 1920 ö 265 12 077 1930 7 654 17 948 /59/.
