Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923

- 58 -Magyar Monarchia felbomlásával keletkezett. Magyarország elvesztette korábbi piacainak jelentős részét. Tényező: a belső piac összezsugorodása,a dolgozók életszínvonalának süllyedése következtében, valamint a háborús gazdálkodásban kimerült, illetve elhanyagolt földek termőképességének csökkenése stb. Természetes következmények: a megművelt földterület csökkent, a terméseredmény alacsony volta, és végül az életszínvonal vagy inkább éhségszinvonal.

Az általánosan kifejtett problémák a megye viszonyait vizsgálva még fokozottabban jelentkeznek.

A népesség foglalkozásában, valamint a birtokviszonyokban az 1910- 14-es állapotokhoz hasonlítva adatainkat, lényegesebb változást nem tapasztalunk 1920-23-ban. A fordulat később, 1924-25, illetve a harmincas években következik be.

A népesség foglalkozása Békés vármegyében

1910 1920

Őstermelés

Ipar

Kereskedelem

65,4 % 13,8 "

3,2 "

67,0 %

14,6 "

3,6 " /51/.

Mint az adatokból látható, a lakosság döntő többsége továbbra is a mezőgazdaságban dolgozik, mig az iparban és kereskedelemben kevesebben találtak megélhetést. Érdekes adatokat kapunk, és a helyzetet részletesebben megvilágítja, ha az egyes községek viszonyait tárjuk fel.

Földbirtokviszonyok /megyei/ 1924 - 1925

Gazdaság nagysága:

Száma:

Kh:

1 kh

7 780

4 710

1-2 "

8 653

13 228

2-3 "

4 849

12 764

3-5 "

4 537

19 123

5-10 "

6 570

50 318

10-20 "

7 750

114 528

20-50 "

3 644

112 968

50-100"

774

53 536

100-200"

181

24 321

200-500"

94

28 796

500-1000 kh

41

25 671

1000- "

59

154 990