Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
— 5? — jegyző fellebbezési iratában irjas "Dr. Török Gábor békési ügyvéd úrral és többekkel együtt kísérleteztem a helybeli polgárőrség felállításán, s utőbb aszal az ismert tendenciával, hogy a szocialisták kezébe átcsúszott fegyvert s ezzel a hatalmat a polgárság kezébe csúsztassuk át" /46/. Hasonló vallomást és megnyilatkozást találunk a gyulai Sohmidt Gyula korházi gondnok védekezésében is /47/. Ellenben a proletáriátus ügyét szivükön viselő és azzal azonosuló kommunisták irataiban ilyen jellegű megnyilatkozások illetve "védekezések" nem tapasztalhatók .'48/. E témakörre vonatkozó fejtegetéseinket most lezárjuk.A következőkben az ellenforradalmi terrorral párl azamosan folyó, a dolgozó tömegek megtörésére irányuló gazdasági politika kérdéseit igyekszünk megvilágitani. A diktatúra egyik eszköze volt a dolgozó nép életszinvonala elleni támadás. És az agresszivitásban nem marad el a nyilt erőszakos intézkedések mögött, sőt azzal véleményünk szerint egyenértékű. Az ellenforradalmi uralkodóosztályok gazdasági politikájának célja a néptömegek egzisztenciájának teljes aláásása volt, hogy ezáltal teljesen megkössék,magukhoz láncolhassák a dolgozó osztályokat. Az ellenforradalom győzőimével visszaállitották a tőkések és földbirtokosok kizsákmányoló rendszerét, hatalmát. A köztulajdonba vett vállalatokat és földbirtokokat visszajuttatták tőkés- földbirtokos tulajdonosaiknak. De mindez csupán kezdet volt, az általános gazdasági támadás bevezetője. A munkásosztály, a szegényparasztság, valamint az agrárproletáriátus helyzetét súlyosbította az általánosan rossz gazdasági élet, a növekedő infláció, a munkaalkalmak állandó csökkenése, áruhiány, stb. Támadás a vármegye dolgozóinak életszinvonala ellen A néptömegek helyzete azokon a vidékeken volt a legsúlyosabb, ahol a háborút megelőző időkben is már erőteljes szociális feszültség keletkezett, Így a nagy ipari centrumok mellett az elsőrendű mezőgazdasági területeken, Békés, Bihar, Csongrád, Hajdú vármegyékben. A gazdasági és társadalmi feszültség az ellenforradalmi rendszerben még tovább fokozódott. Pelmerül a kérdés, mi volt ennek a rendkívül súlyos ipari és mezőgazdasági válságnak az oka? Mi volt a dolgozók életszinvonala, egzisztenciája süllyedésének az alapvető oka? Elsődlegesen a hatalomra került ellenforradalmi kormányok, melyek: "E támadások megindításában és végrehajtásában /az ellenforradalmi kormányok/ hatalomra kerülésük első napjától kezdve azonnal kezdeményezőként léptek fel" - állapítja meg Nemes Dezső már korábban is idézett tanulmányában /49/. Majd a továbbiakban ezt irja: "Az ipari munkások életszinvonala ellen intézett brutális támadással párhuzamosan hasonló támadás folyt a földmunkások és szegényparasztok életszinvonala ellen is" /50/. Magyarázatot találunk abban az uj helyzetben is,amely az Osztrák-
