Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
_____- 56 -2. minden egyes alkalmazott nyilatkozatát egyénenként külön ivén jegyzőkönyvbe fogda lni,-3. az egyes jegyzőkönyveket a nyilatkozatot tevő "sajátkezű aláírásával elláttetni,-4. minden egyes vallomásra saját ‘'Bizalmas!" hivatalfőnöki észrevételeit és megjegyzéseit piros tintával reá vezetni,- és ezek megtörténte után, 5. az összes jegyzőkönyveket saját egyéni nyilatkozatával együtt hozzám sürgősen beterjeszteni szíveskedjék.-... Gyulán, 1920. évi junius hé 19. napján Zilahi Kiss Lajos főispán kormánybiztos elnök" /4/. A Tanácsköztársaság és a román megszállás alatt tanusitott magatartás megvizsgálása tárgyában, a megye közigazgatási szervei tömegével gyártották a jegyzőkönyveket, Gyulán, Orosházán, Tótkomlóson, Szarvason, Békésen, Nagyszénáson, stb. /41/. A gyanúsítottakat elbocsájtották, illetve letartóztatták /42/. Ezek a jegyzőkönyvek forrás jelleggel birnak. Olvasásuk közben még jobban kibontakozik előttünk az ellenforradalmi rendszer kegyetlensége. A jegyzőkönyvek vizsgálata alkalmas arra i3, hogy belőlük - különösen az egyének magatartását illetően- következtetéseket vonjunk le a forradalmak alatt tanusitott politikai állásfoglalásukról. Feltétlenül számolnunk kell azonban azzal, hogy a gyanúsítottak a jegyzőkönyvi felvétel alkalmával a maguk személyének védelme érdekében a legelőnyösebb oldalról igyekeztek bemutatkozni, ezért feltételezhető, hogy tevékenységük egy részét eltitkolták. Egy korábban megirt tanulmányunkban - Adatok és dokumentumok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez 1518-1919 - utaltunk arra a rendkívül fontos és el nem hanyagolható részletre,hogy az egyének állásfoglalása, magatartása, szubjektív oldalról befolyásolta - pozitiv vagy negativ értelemben - a forradalmi célok végrehajtását /43/. A vizsgálat tárgyát képező okmányok megerősitenek bennünket Ítéletünkben. Sokan csupán azért igyekeztek pozíciókat szerezni, hogy azzal a burzsoázia, a helyi kispolgárság és kulákság érdekeit képviselhessék, tehát, hogy ellenforradalmi szerepet töltsenek be. Dr. Tóth Kálmán békési községi jegyző elleni fegyelmi ügyben, nevezett kihallgatása során kijelentette:"A katonatanács megalakulásakor, annak elnökségét a békési polgárság és a j. főszolgabíró ur kérelmére azért fogadta el, hogy a forradalmi események élét lehetőleg tompitsa" /44/. ür. Telegdy Lajos békési ügyvéd, aki a hozzá intézett kérdésekre előadja: " A forradalom kitörése után a járási főszolgabíró felkérésére elvállalta a Békésen is megalakult Nemzeti Tanács alelnöki megbízatását...Mert célja és fő törekvése volt, hogy a forradalmi eseményeket e község közönsége lehetőleg megrázkódtatások nélkül élje át" /45/. A fent már említett Er. Tóth Kálmán
