Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
- 48 -Zilahi Kis3 Ferenc az ellenforradalmi korszakban, a megye első főispánja volt, akinek nevéhez fűződik a tőkés- földesúri uralkodőosztály hatalmának visszaállítása, restaurálása, a régi közigazgatás feltámasztása, a fehérterror megszervezése és kiépítése. Munkájának első lépéseiről, valamint a megye politikai helyzetéről a következőket irta belügyminiszterének: "A csendőrség és katonai parancsnokság a bolsevizraus aktív szereplőit letartóztatta s átadta a szarvasi járásbíróságnak. A nemzeti hadsereg és csendőrség részéről atrocitások nem fordultak elő. A politikai agitáció még nem indult meg, de az előjelek szerint az egyedüli megszervezett politikai tömörület a régi nagyatádi Szabó vezetése alatti Kisgazda párt. A keresztény nemzeti irányzat számára nem kedvezőtlen a talaj" /3/. A nyilatkozat két szempontból fontos, és érdemes néhány gondolatot vele kapcsolatban megjegyezni. Az első figyelemreméltó tény az, hogy legelső feladatnak tekintették a Tanácsköztársaság idején tevékenységet folytató, vagy azt támogató egyének eltávolítását, a fehérterror szellemében fogant, példát statuáló büntetések kiszabását, mindenfajta tömegmozgalom megakadályozását, leszerelését, továbbá a dolgozó tömegek fokozottabb kizsákmányolását és az életszínvonal elleni támadást. Ennek nyomán az élet minden frontján pusztult az ember, pusztult a magyarság. Feladatnak tekintették a proletárdiktatúra összes vívmányainak felszámolását. Mindez az egész országra kiterjedő politika kezdete volt, A második, vizsgálódásunkat érdemlő tényező a megye politikai helyzetét érinti. A nyilatkozat erre vonatkozóan ködös és bizonytalan lehetőségeket tár fel. És mást nem is tehetett, mivel a megye politikai helyzete a teljes zűrzavar, bizonytalanság és szervezetlenség állapotában volt. A helyzetet alaposabban megvilágítja a munkásmozgalom renegátja, Csizmadia Sándor - Orosháza volt országgyűlési képviselője - egyik beszédében: "Mi tudjuk és érezzük, hogy itt kisgazda reakció van. A kisgazdák politikai reakcióját csak politikailag lehet visszaszorítani...a vidéki politikai helyzet nagyon súlyos. Magyarországon, a gabona hazájában, a vidéki munkások éheznek, nyomorognak, nincs munkájuk.../A munkanélküli munkás elégedetlen... éhezni fog és az éhes ember kiabál/ /4/. A beszéd - minden célzatosságától függetlenül -, amit e dolgozatban nincs módunkban elemezni, feltárja a megye politikai helyzetének, a viszonyok súlyos voltának két komponensét: egyik, a nagybirtokos - kulák reakci- 6, hiszen a kisgazda pártban, annak vezetésében, politikájának kialakításában nem a kisgazdák, hanem a nagybirtokosok és kulákok voltak az irányadók. Ez a csoport tartotta kezében a megyében a gazdasági hatalmat és ezért természetes, hogy politikájával az ellenforradalmi rendszer helyi bázisává kellett válnia. A másik komponens a dolgozó tömegek nyomorából fakadó elégedetlenség, amely ha sokszor elszigetelten is, erőtlenül is, de politikai,
