Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
illetve társadalmi mozgalmakban nyilvánult meg, ezzel bizonytalanná téve az uralkodóosztály helyzetét. A fent emlitett és reális erőt képviselő nagybirtokos-kulák reakció megléte adott alapot Zilahi főispán megállapításának t.i. annak, hogy van talaja ebben a megyében a keresztény-nemzeti eszméknek. A propaganda teljes erővel megindult. A megye sajtója széles körben adott teret a nacionalista, keresztényi gondolatoknak, továbbá a proletárdiktatúrát meghamisítani akaró, a célkitűzéseket elferditő cikkeknek. "Jól jegyezzük meg, és soha el ne feledjük, hogy mindannak, amit október 31-én és március 21-én Budapesten csináltak, semmi, de semmi köze nem volt azokhoz a vágyakhoz, amelyek milliók szivében égtek, azokhoz a kívánságokhoz és követelésekhez, melyek milliók ajkáról szüntelenül hangzottak... 25-30 érvényesülni akaró é3 egyéb jókra vágyó politikus - vakmerőén spekulálni kezdett a bukásra, a háború elvesztésére, a katasztrófára" /5/. A keresztény - nemzeti politikának talaját, a közigazgatás kiépítésének és zavartalan működésének biztositékát a ceendőrség, a belső karhatalom képezte. Az ellenforrada1om bázisát alkotó elemek félve egy újabb forradalom lehetőségétől, a legnagyobb brutalitással igyekeztek céljaik elérésére. A "föl ép it meny’* nem tűri, hogy bárhol is rést üssenek rajta, mert érzi, tudja, hogy mekkora tömeg földgáz gyűlt össze alatta /6/. A feltárt és megismert források nem kendőzik el, hanem világosan meghatározzák a karhatalmi ez*ők felállításának szükségességét: "Községünk lélekszáma a 800-at megközelíti, határunk a 20.000 kát. holdat, lakosságunk földnélküli része a proletár ura?om idejében erősen szervezkedett és igy a csendőrség felállítása szükséges" - irja a békésszentandráai elöljáróság előterjesztése /7/. A főispán maga is javasolta az egyes községek főszolgabiráinak, hogy anyagi t-'nógatással járuljanak a karhatalom megszervezéséhez: "A kormányzatomra bízott szarvasi és orosházi járásokat szándékozom lovas magyar csendőrséggel ellátni... Megjegyzem, hogy a gyomai járásban már életbe is van léptetve a magyar csendőrség, s működik is amint tudom 8 fővel. Szándékozom tehát a főszolgabíró ur járásában, Orosházán 12 főből, Tótkomlóson 5 főből, Csorváson 5 főből, Nagyszénáson 5 főből, végül Gádoroson 5 főből álló ilyen csendőrséget felállítani... de csak úgy, ha az illető községek hajlandók viselni az ezzel járó áldozatot..." /8/, A csendőrőrsök közbiztonsági tevékenységének jellemzésére álljon itt a battonyai főszolgabíró jelentése: "Járásom összes őrseinek közbiztonsági működése teljesen kifogástalan... Maga a csendőrlegénység i3 teljesen megbízható... egybehangzóan biztosítottak róla, hogy minden ily irányú mozgalmat /bolsevizmus/ a legnagyobb brutalitással fognak megakadályozni" /9/. A megyében, a tőkés- földbirtokos kulák gazdasági Ó3 politikai ha-
