Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
J_1- 47 -Fancsovits György: ADATOK BÉKÉS MEGYE MUNKÁSMOZGALMI TÖRTÉNETÉHEZ AZ ELLENFORRADALOM KORSZAKÁBAN 1919 - 1923 A feudál-kapltallsta világ restaurációja. a fehérterror Időszaka Az "igazság kis fekete göröngy" -ének - Áchim nevezte Így magát - szinte látomásszerűen beigazolódtak szavai, melyet még 1911-ben a parlamentben mondott el, a háborús készülődéssel kapcsolatosan: "ügy fegyverkezünk t. képvisolőház, mintha a mohácsi vész ellen készülődnénk; pedig az én szerény nézetem szerint ennek az országnak népességét, gazdaságát és kultúráját nem külellenség ellen kell védeni,.," /I/, Áchim András a nagy parasztvezér tudta, hogy mire gondol, tudta, hogy általános támadás bontakozik ki a tőkés- földesúri uralkodóosztály kezdeményezéséből, a dolgozó nép, a munkásosztály és a dolgozó parasztság ellen. És szerinte - helyesen - ez volt az igazi ellenség a nép szemében. 1919. augusztus 1-től, a dicsőséges Tanácsköztársaság, az első magyar proletárdiktatúra tragikus bukásától kezdődően újra, méreteit tekintve széleskörű támadás indul meg a dolgozó nép és legjobbjai ellen. Ez a tény az un. ellenforradalmi korszak legjellemzőbb, legáltalánosabb sajátossága. A magyar Tanácsköztársaságot a külső imperialista hatalmak túlereje buktatta meg, a belső ellenforradalmárok segitségével. Ismeretes azonban az a tény is, hogy a magyar munkásosztály harcát legyengítették a vezetés belső hibái is, az önálló kommunista párt hiánya, valamint a munkásosztály és a parasztság laza kapcsolata. 1919. augusztus elsejétől kezdetét vette az ellenforradalmi fehérterror, történelmünk szörnyű korszaka. Feladatunk az, hogy kutatásunk területén bemutassuk, feltárjuk az erre a korszakra vonatkozó forrásokat, dokumentumokat, természetesen megfelelő kronológiai sorrendben és a szükséges történelmi összefüggések figyelembevételével. A román csapatok fokozatos kivonulásával - 1920. febr. márc. - párhuzamosan, a "nemzeti hadsereg" egységei szállták meg a megyét. A "nemzeti" hadsereggel együtt vonult be Szarvasra Zilahi Kiss Ferenc, a belügyminiszter által kinevezett kormánybiztos - főispán, 1920. március másodikón s átvette a vármegye ügyeinek intézését. A "nemzeti hadsereget" a kecskeméti gyalogezred 1. zlj.-ja képviselte, - Szávits Miklós őrnagy parancsnoksága alatt /2/.
