Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Nagy Gyula: A gabona nyomtatása Orosházán

- 155 -III. Nyomtatás 1./ Beágyazás: /"Ágyazzunk be!"/ Reggel, amikor felszáradt a harmat, s az idő úgy mutatta,hogy nem fognak medvét. akkor ágyaztak. Früstök előtt a szérűről gereblyézel, és söprűvel letakaritották a szürűtakarót. hogy pirkadton, mert a takard alatt lgenosak nyers volt a szérű.A törökét, aprószalmát a szűrUparton egy csomó­ba takarították, hogy szükség esetén kéznél legyen. Prüstök után ágyaztak. Ez kevés gaz esetében a következőképpen tör­tént. Az asztagról a kévehányó hányta a kévéket. Egy-két ember ágyazott. A kévéket a szérűbe rendszerint a gyerekek hordták.Az ágyást nem a szérű szé­lén, hanem valamivel beljebb kezdték. Ez attól függött,hogy mennyit ágyaz­tak be. Ha többet ágyaztak, akkor Jobban a szélére tették. A pusztán inkább tarlóról ágyaztak. A kocsival, bolondkoosival a szérű mellé álltak, a ké­véket a kocsin levő kévehányó a ké/eforgatónak, az pedig a beágyazónak ado­gatta. Orosházán az ágyazásnál a szélirányt nem mindenki vette figyelembe. Voltak azonban, akik szélnek fejjel végezték.Az ágyást félkör alakbem kezd­ték. A kévéket a beágyazás előtt kioldották s vagy kaszaheggyel, vagy nagy­késsel elosapták. A csavart kötelet csak meglazították, de nem vágták el, A kévén egy kicsit lazítottak, hogy ne legyen olyan pogácsás. Ugyanis ha a gazt harmattal vágták,vagy vizes gazt vágtak, akkor összepalástulódott ösz­­szenyomódctt, pogácsás lett. A pusztán sokan az ágyásba egy sort behánytak, s a köteleket azután vágták el. Ha többen voltak, akkor volt külön kévevá-A kévesorok fejeit az előző sorok derekára tették. Az ágyás közepé­ig a sorokat nőtették, aztán pedig fogyasztották s köralakban fejezték be. A közepét sűrűbbre rakták mint a szélét, ügy 5-6 öl átmérőjű ágyást raktak. Búzából általában 4-5 keresztet ágyaztak be. A beágyazott keresztek száma, a lovak számától is függött. 6-8 lóra még 6-8 keresztet is beágyaztak. Min­den lóra egy keresztet számoltak, de 2 lóra legalább 3 keresztet ágyaztak. Beágyazás után söprűvel fölcsapták az ágyás asztag mellőli oldalát. A kévés árpát is úgy ágyazták, mint a kévés búzát. Azonban, amig a búzából 6 keresztet ágyaztak be, addig árpából nyolcat, tizet. Ugyanis az árpa szalmája rövidebb, mint a búzáé. Ezért árpából mindig több keresztet, vontatót ágyaztak mint búzából. Ha 4 lóval nyomtattak, akkor 8-10 keresztet hánytak be, ha csak 2 lóval akkor ötöt-hatot. Nagy vontatóból 4 lóra hármat négyet s 2 lóra két vontatót számoltak. A fenti adatok a vontatók és a ke­resztek nagyságától is függtek. Az árpavontatókat rendszerint hárman ágyazták. Egy ágyazott s kettő rudasfákkal hordta a szérűbe a gazt. A gazhordók 1-1 rudasfával a vontató felén, vagy harmadán át szúrtak. Attól függött, hogy milyen nagy volt a von-

Next

/
Thumbnails
Contents