Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Nagy Gyula: A gabona nyomtatása Orosházán
152 mellé. A pusztán a csirkéket nagyjából egyforma távolságra helyezték el. A délelőtti vágást fülcsirkézték és a fölcsirkézés után kezdték el a vontatórákást. Villával fölülről egy csirkébe őtöttek s a vontatóba hordták. Négy csirkét vetettek össze fenéknek. A csirkék fejei befele néztek. A következő 4 csirkét az előbbi csirkék közé tették. A vontatófenék legtöbbször 8 csirkéből állott. Csak az első csirke fejő feküdt a földön. Azután úgy rakták a vontatót, hogy a közepe tömött s kissé magasabb legyen, mint a széle, hogy be ne ázzon. Később a sorokat mindinkább összébb vették, s igy rakták meg a kb. 3 méter magas vontatót. A megrakott vontató oldalát köröskörül villával lekaparták és a tarlót nagygereblyével fölgereblyézték.A lekaparás Jaull^val_ és a gereblye áltax összegyűjtött kaparélckal másnap hajnalban harmattal hegyesre tetejezték. Ezután sajátjából /a vontatóból/ kötelet eresztettek. Ketten eresztettek.Az egyik egy pácával tekerte, a másik meg eresztette. A vontatót két kötéllel, a négy világtáj felé lekötötték. A pusztán a vontatót általában borítással kezdik rakni. A csirke alá nyúlnak és azt ráborítják a vontatóra. Amikor a derokaláat befejezik, a főszél irányában egy kötéllel lekötik. Csak amikor már megnyomul, kerül rá a második kötél. A kötelet kötélereszt övei eresztik. Fekete Sándor az öregapjától hallotta /1923-ban halt meg 83 éves korában/, hogy az 1850-es évek előtt nem volt bolondkocsi. A vontatókat 4 ökörrel huzatták be. A vontató alá hátul egy rudasfát szúrtak, nem egészen keresztül. A rudasfa alatt egy erős lánccal körülfogták a vontatót, és elől összeakasztották. A tézslakarikát a láncba akasztották s a vontatót az ökrökkel seggencsuszva huzatták be.A rudasfa nem engedte visszamaradni a vontatóban levő gazt. Eső után ahol vontattak, sok elhullajtott szem kikelt, A múlt század közepe óta a vontatókat bolondkocsival vontatták be a szérűre. A kőrisféból, vagy bükkfából készült elsőt^ngely 1 m, a hátsótengely 4 m hosszú vo?t.Az elsőtengelybe illeszkedett a kétágú rud3zárny,melvnök végén lévő kampójába akasztották a tézslakarikát.vagy a kisafát. A tengelyeken 60-70 cm átmérőjű és 15-20 cm vastagságú egyforma nagyságú tölgyfakerék, un. sajtkerék forgott. A tengelyekre 2 db 10-15 cm átméretü, gömbölyű fenyőrud került. Ezt maslnarudnak hívták /a pusztán nagyrudnak/.A maslnarudak 1-1 rövid lánccal kapcsolódtak a tengelyre. A láncokat, kapcsokat sasszeggel erősítették a tengelyhez, illetve a masinarudhoz.A kerekek széleire 1-1 ráfot is húztak. Nem volt minden tanyában bolondkocsi. Kölcsönkérték. Az 1880-as években a sajtkerekeket kicserélték valamivel nagyobb, egyforma küllőé kerekekkel. Szükségből vagy elől, vagy hátul kocsikerekeket is tettek bele. Ekkor magasabbra kellett emelni a gazt. Néha vitették a kocsi elejét, s arra akasztották fel a masinarudakat. Ez szükségmegoldás volt. Amióta az orosházi határban nem nyomtatnak, a kevés bolondkocsit szárhordásrs és szénavontató behordására használják. Előnye, hogy egy ember is tud vele dolgozni.
