Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Szabó Ferenc: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez

- 127 -A belterület újabb,viszonylag hosszabb időt felölelő fejlődési sza­kasza a szabadságharc leverésétől az 1920-as évekig tartott, s hü tükre az Orosháza gazdasági életében végbement nagyjelentőségű változásoknak. 1848 előtt is számtalan tanya volt már a helység határában./A II, József korában készült katonai térképen mintegy 150-200 "szállás'' jele szerepel a külterü­leten/. A tanyá3odás a szabadságharc utáni évtizedekben teljesedett ki. Az 1870-es évekre Orosháza határának minden része tanyákkal volt tele,alig lé­vén nagybirtok.A lakosság igen jelentős része kihúzódott a tanyákra,részint tulajdonosként, részint mint bérlő vagy cseléd.Orosháza megszaporodott pa­raszti népességének tehetősebbjei a múlt század három utolsó évtizedében mintegy 20-25 kilométeres körzetben kitelepültek a környékre, ahol több-ke­vesebb földet vásárolva a tanyás gazdálkodás útjára léptek. így volt ez lé­nyegében Kiscsákó, Gyulamező, Pusztaföldvár, Csanádapáca, Nagyszénás, Gádo­ros, Gerendás, C3orváa, Pusztaszentetornya, Fábiánsebestyén, Kiskirályság, Kardoskut, Nagymágoc3, Vásárhely’cuta3, Nagykopáncs,Békéssámson községek il­letve puszták esetében, természetesen nem egyenlő intenzitással. Ez a nagy tömeget megmozgató kirajzási folyamat a belterület fejlődését erősen fékez­te. A kirajzással ellentétes tendenciaként hatott Orosháza ipari-keres­kedelmi életének és közlekedésének a múlt század utolsó évtizedeiben megmu­tatkozó j£a£italiata^£l‘’ _i§12rbcn» k°33ZU épitgetés után, megindult a forgalom az Orosházán áthaladó, mai Szeged-békéscsabai /akkor: Alföld-fiumei/ vasútvonalon.Ez, valamint az 1393-ban a Mezőtur-Orosháza-He­­zőhegyes, 1906-ban a Szentes-Kiskunfélegyháza viszonylatban megnyitott vo­nalak a helységet a Dél-Tiszántul egyik fontos vasúti központjává tették. Jelentős kereskedelem /gabona, sertés, baromfi, stb./, a megyében első he­lyen álló kisipar tudott kibontakozni a vasút teremtette lehetőségek birto­kában. Mindez a polgári jellegű foglalkozásúakat sz'mottevő mértékben von­zotta, iparosok, kereskedők, tisztviselők, alkalmazottak jöttek ide. Hozzá­járult a forgalom vonzásához Orosháza közigazgatási 3zerepe.l872 óta járás­­biróság, 1877-től közjegyző, adóhivatal, főszolgabiróság működött itt.E té­nyezők az előbb említett rétegek betelepülésével együtt igen pozitívan ha­tottak a belterület fejlődésére, bár jórészt csak a piac környékén elterülő főbb utcák kissé városiasabb arculatának kialakítását eredményezték. /Ebben az időszakban épült pl.néhány emeletes \áz a központban: 1875-ben az Alföld szálló, vele szemközt 1907-ben a volt V'igner-ház, 1912-ben az ev. egyház bérháza, a volt Magyar-Olasz banki épület, stb./. Az utcahálózat fejlődésében igen sokat jelentett, hogy 1874-ben a Károlyi-családtól sulyo3 összegért megváltotta a helység az un.regálejogot, /italmérés, malomjog, helypénzszedés, stb./, a kapcsolatos összes épülettel és területtel együtt. A szerződés eredményeként a nagyvendéglő, a legutóbbi időkig volt vásártér területének nagyrésze és a utcák szabályosságát több-

Next

/
Thumbnails
Contents