Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Társas cséplés Orosházán

461.

a fütő segitett, de ott voltak az etetők ia.

Ha a kazánt és a cséplőszekrényt annakidején jól kijavították, akkor nem sok baj volt vele A gépésznek inkább a húzatásnél a a beállításnál volt több dolga. Cséplés közben sokszor a poggyászkocsinál, vagy egy közeli fa árnyékában üldögélt, vagy heverészett. De ilyenkor is figyelte a gép bugását. A gépész sokszor ráért a csépeltetokkel beszélgetni. Ha fiatal volt, olykor-olykor a félrészes lányokkal cicázott. A helyét azonban nem hagyta el messzire.

A gépész legtöbbször a tulajdonos volt. A fogadott gépész minden leeresztett 100 q búzából 60 kg-ot kapott. Naponta átlagosan 100-150 q gabonát eresztettek le. Nemritkán 5-6 hétig is kinn voltak. Egy nyáron 1500-2000 q gabonát is elcsépeltek. A gépészek átlagosan 10-12-15 q gabonát kerestek. A gépész része a géprésszel együtt a géptulajdonoshoz került. Onnan a cséplés befejezésekor vitte el.

b./ A fütő

A fűtőnek /I. t. 2/ a kazán fűtése, tisztogatása ős karbantartása volt a dolga. A gépszemélyzet közül ő kelt fel legkorábban. Ő gyújtott be a kazánba. Ezért a fütő estefele 2-3 rudas szalmát vitetett a kazán farához. Azzal gyújtott be. A rudashordók szivesen vitték, mert nem kellett a szalmakazalhoz vinni. A rudashordók mondogatták a rudasgyürőnek: "Tégyé még rá, a kazánhó lesz!"

Ebbe a szalmába készitett a fütő magának vackot. Pol.r' cot, kabátot teritett maga alá s rendszerint öltöz« feküdt le. Reggel nem kellett az öltözködéssel ba^l Ha hűvösebb volt az idő, szalmát húzott magára. A fűtők