Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Móra Ferenc levelezése a gyomai Kner-családdal

406.

életetekből felém. Erezd, meg, kedves Imrém, hogy mondatlan is lüktet az visszafelé is, - akármerre járok, az életnek sok szomorúsága és a kultúrának sok szépsége juttatja eszembe a ti lámpáitok fényében átbeszélgetett órákat .

Drága feleségednek kezét csókolom, a kicsik virágarcát megsimogatva, téged szivből ölelve mindnyájatoknak

meleg ünnepeket kíván Móra Feritek

20 x 20 cm-es fejléces kézirás.

Diszdoktori diplomáját megköszönő beszédét a következő szavak kíséretében juttatta el Kner Izidorhoz:

Kner Izidornak.azzal a kéréssel küldöm ezt a délmagyarországi ősnyomtatványt, /56/ hogy ne sajnáljon a maga olimpuszáról nehány istennyilát irányítani lilletékes helyre.

"Kézirat gyanánt méltóztassék tőlem kegyesen elfogadni annak a beszédnek a kinyomtatott szövegét, amellyel 1932. dec. 3-án a szegedi egyetem aulájában diszdoktori diplomámat megköszöntem az egyetem Rector Magnifikusának és Tanácsának. Megküldöm azoknak a jó embereknek, akik segitettek nekem örülni, s akik oly sokan vannak, hogy jóságukat lehetetlen külön-külön, személy szerint megköszönnöm.* Azt gonctíLom, legtöbbnek kedvére teszek, ha életem egyik legmeghatottabb órájának emlékét ebben a formában megosztom velük.

Mély tisztelettel és szivbeli hálával:

Szeged, 1932. Karácsony"

Móra Feri öcséd.