Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

295

Kopáncsi-ér és a Kirélyhegyesi-ér medrei.

A Száraz-ér medre Tótkomlósnál nem követi az emlitett régi erek és szárazmedrek délnyugati lefutási irányát, hanem csaknem egyenes vonalban észak felé tart, majd derékszögben fordulva a Belső Sámson majorig nyugat felé, onnan Sámson felé húzódik és több félkörives kanyart képezvén nyugati, délnyugati irányban Óföldeák felé talált természetes lefutást, ahol medre a lelei réten eltűnt. /46/

Emlitést kell tenni a Száraz-érrel kapcsolatos időnként vizállásos területekről is. Ezek felszini vizei egyrészt hóolvadásból, esővizből, másrészt a szabályozások előtti nagy marosi árvizekből származtak. Gyakran vizzel futtatott, vizállásos terület volt:

1. / Battonya-Tornya-Dombegyháza-Kürtös /Kurtics/ és Magyarbánhegyes-Tótkomlós közti terület. Az itteni megrekedt felszini vizek a Száraz-érbe nyertek levezetést .

2. / Nagykiterjedésű vizes terület volt Tótkomlóstól délnyugatra a Kopáncsi székes, Nagy Zsombék, Székegyházi puszta egy része. A felszini vizeket ma a Királyhegyesi ér vezeti le.

3./ Orosházától délnyugatra: Kakasszék, Pecskés, Sárpa, Bogárzó, Csomorkányi lapos. Megrekedt vizeik a Száraz-érbe nyertek levezetést.

4-./ Makótól-Óföldeáktól nyugatra a Batidai lapos, Kárászos, Ludas, Lelei rét. Vizeiket a Porgány-éren át a Tiszába vezetik le.

Több földrajzi feldolgozásban a Battonya-Tótkomlós közötti Száraz-ért a Paulis-Ménes és Gájarad közötti "Száraz-érrel" egybekapcsolják, és igy a Száraz-ért a Ménesi árok természetes folytatásának tekintik. Ezzel a