Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén
290. ván, Vásárhelynek egyik legfontosabb "élő folyó vize" é közlekedési útja Tolt a Tisza szabályozásáig,, Még 1806- ban szálfákat is úsztattak be rajta a Tiszáról. Nem fogadható el és tévesnek kell tartanunk Szeremlei és Bodnár Béla azon megállapitásait, hogy a Tere ér - mely egyébként a Tisza árterületén keletkezett és a Tiszából kiágazó érként fogható fel - a Kakasszék- Kútvölgy őöfolyónak a Hód-taván keresztüli folytatását képeznée A Kakasszék-Kútvölgy osfolyó nem a^uviális területen keletkezett, a Tere~ér pedig viszonylag fiatal, Tisza vízállástól függő képződmény volt. A Porgány-ér A Hód-tó elszélesedett medrénél fiatalabb, méreteiben kisebb a nagyfai tiszakanyarulattal majdnem párhuzamos régi Tisza-morotva, a Porgány-ér, - mely Vásárhely felé igen fontos és forgalmas viziút volt« Régi medre széles és mély volt, kis viz idején is lehetett halászni benne. Fenekére ásták a Porgány csatornát. Mederszélessége ma 12-16 m. Bodnár Béla igy jellemezte: /Föld és Ember 1928. 191« old./ "Szerintem a Porgány ér a Száraz ér folytatását képezi, ugyanis a Száraz ér Földeáktól nyugatra pár km-re elsekélyesedik, ki szélesedik, végül nyomtalanul eltűnik a Batidai-sikban. Régen a Tisza szabályozásáig ezen a részen nagy vize szélesen elterült s a Batidai sikot alkotta, s ennek nyugati részéből indult ki a Porgány-ér..." Varga Lajos ezen megállapitásoknál tovább megy és kifejezi azt, hogy a "Porgány ér és a mellette levő Bogdány ér a Száraz ér legalsó folyásai. A közbelévő hiányzó részek Földeák, Püspökiele között a legteljesebb eliszapolódás, feltöltés áldozatai lettek. A feltöltésben nagy része van annak a nagymértékű érnek, amely valamikor Makótól északra ömlött ki az alluviumra..."
