Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén
291. A Porgány-ér - kétségkívül a Batidai-sik nyugati része felöl is kapott felszíni mozgó vizeket, - még sem tekinthető a Száraz-ér folytatásának, mert egyrészt eredetében Tisza-meder volt, - másrészt a legutóbbi időkig a Kérő-fok révén felülről állandó vizét is - a belvizek mellett - a Tiszából nyerte. A Száraz-ér Óföldeák-Porgány-ér közötti hiányzó mederszakaszának feltöltésében a Királyhegyesi-érnek /Varga által említett, Makótól északra ömlő nagymértékű ér/ tulajdonított hipotétikus szerepe illuzórikusnak mondható. A Királyhegyesi-ér medrének kialakulása egyrészt régebbi, mint a "Batidai hagysik,,, másrészt a "Batidai nagysik" kialakulásakor a Királyhegyesi ér állandó bő vízfolyása már elapadt - igy a Száraz-ér Óföldeák és Porgány-ér közötti hiányzó mederszakaszának "feliszapolásában, feltöltésében" már nem is lehetett szerepe. E terület egyébként a Tisza árterületébe tartozott. A Királyhegyesi-ér A legutóbbi időkig a viszonylag épen megmaradt régi vízfolyások közé tartozik a Kopáncsi-ér és a Királyhegyesi-ér. Eredetüket tekintve: mindkettő egyazon ősfolyó Tótkomlós alatt szétágazó ágainak tekinthető. A Kopáncsi-ér - Tótkomlós alatti Bánáti mezőn át déli, a Döcöge-halomnál nyugati, a Kása-halomig déli, a Kopáncsi-halomig nyugati és északnyugati irányban folyik. A Kopáncsi-halomtól déli irányba fut, majd szétágazik. Nyugat felé szétfutó ágainak folytatása a Bogárzó-ér /Fekete-ér/, mely a vizenyős Semjék-en áthaladva az Igási-csárdánál tűnik el a mai Száraz-ér medrében. A Bogár-
