Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

288.

A vizen való szállítás megkönnyítése céljából 1779-ben Gr. Károlyi Antal a Körtvélyesi Tísza-kanyarulattól a Szilágyi-fokon /Iklódi-éren/, Kender-tavon, onnan a Vásárhely alatt elnyúló Hód-tavon, hosszában a Hódköldök-tavon és Pbrgány-éren át, közvetlenül a Porgány-érbe csatlakozva 6250 öl .hosszúságú csatornát átsütött, melyet Uj Tiszának "Neue Theiss" /I. felm. Coll. XIX. Sect. 28, 29. szelvénylapokon/ neveztek. A vizelzáró zsilip és megfelelő vé^jfc,öltések elkészítése előtt került sor az újonnan kiásott csatorna megnyitására és a Tiszába való bekötésére. A következő években a Tisza árvizei igy akadálytalanabbul, könnyebben zúdultak Vásárhely alá, és azt végveszéllyel fenyegették. Ezért az Uj Tisza árkát 1797-ben a lakosság kérésére a Tiszától elzárták, és egy kisebb szakaszon eltömték. Az elzárás után az egyébként szép kilátásokra kecsegtető csatorna medre lassanként beiszapolódott.

A Cirják-ér, Fekete-ér

A Kistó hajlásba ömlött még a Kakasszéki-éren kivül a Cirják-ér is. Nyomai csaknem Orosházáig követhetők. Medre régi vízfolyás maradványa. Az Orosházától délnyugatra elterülő Sós-tóban ennek a régi vízfolyásnak legmélyebb része sejthető. A Kis Sós-tavat más néven "Görbe-szék"~nek is nevezik. A Cirják-ér vízgyűjtő területébe tartoztak az Orosházától délnyugatra elterülő lapos területek: Nagy Bogárzó, Kis Bogárzó, Sásos Bogárzó, Cinkus lapos, Csomorkányi lapos. E laposok legnagyobb részét főként tavasszal igen gyakran viz bo-