Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén
287. Babával, Karlovától nyugatra levő Rokundával, a Beodra alatti Pakto raoroivával st-b./, akkor a Maróé torkolatát még nem kereshetjük Szeged környékéni Amikor a Maros Sajtény-Csanád-Makó-Tápé közti lefutási irányát és medrét kialakitotta - akkorra már a Tisza uj medreket alakított ki és a Hód-tavi morotvát véglege elhagyta. Azonban a mai Marossal való kapcsolat a Marosból kiágazó fokok révén még a múlt században is fennállott és kisebb ereken át a Marosból a Hód-tóba való áthajózás lehetséges volt a Tisza közbeiktatása nélkül is. A Hód-tóval csaknem párhuzamosan húzódik a nyugat felől szintén nyitott Gyuló-ér - mely nyugaton és délen a Kopáncsi sik révén összeköttetésben volt a Hód-tóval és a Nagy Szigetet vették körül. A Hód-tó és Gyuld-ér déli találkozásától a Kelemen fok, Kéro-ér felé elnyúló vízfelületet Antalica-tónak nevezték. Vályi András /4-1/ HAndalíts tava” néven emliti. Azt Írja róla, hogy "Látszanak szigetében egy hajdani kastélynak omladékai és sántzai a hová a tatárok és ozmánok dühössége előtt rejtették vala magokat a régi lakosok, mivel idegen és a járást nem tudó ember ide nem közelíthetett..." A szabályozás előtti időkig a Hód-tó összeköttet tésben volt a Tiszával is. Északnyugat felől a Kenyeréért a Pamuk-ér kötötte össze a Tiszával. A Kenyere és a Pamuk-ér találkozásánál ágazott ki dél felé a Kendertóér, mely a keskeny, hosszan elnyúló Kender-tóba vezetett. A Kender-tó a Jobb széna háti Tisza-kanyarulatból kiágazó Iklodi-ér /melyet Szilágyi-foknak is neveztek/ révén volt közvetlen összeköttetésben a Tiszával. A Kendek- tó a Hód-tó északi részébe a Papere és Tere-ér között ömlött bele. "Az 1700-as években még mély viz volt benne." /írja: Bodnár Béla, Pöld és Ember 1928. 173. oldal./ A régi szegedi út hidja rajta vezetett keresztül .
