Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén
286, erős^sodra és gyors folyása volt, A 18. szádban főleg Kistó torkolatának elzárása után erősen szaggatta part jait, úgy hogy egy-egy emberöltő alatt 20-25 ölet is elmosott abból. - "A Tere ér képezte közvetlen foly tatását a Kakasszék-Kútvölgy ősfolyónak a Hód taván ke resztül „ o. " E fenti megállapitással nem értek egyet és megjegyezni kivánom, hogy a Kakasszék-Kútvölgyi-ér medrének szélessége és feltételezhető régi vízfolyásának nagysága alapján nem tekinthető a Hód-tó ezen ősfolyó deltája két ágának, mint ahogyan ezt Varga Lajos /4-0/ is igen helyesen megállapítja. A Kakasszék ősfolyó viszonylag legépebben megmaradt mederrészének, a Kakasszéki-tónak a szélessége sehol sem haladja meg a 700 m-t. A Kútvölgy jól kifejlett, folyamatosan összefüggő medrét ma már nem találjuk meg, - viszont alig egy évszázaddal ezelőtt a Hód-tavat ..még hatalmas összefüggő vízfelületborította. A Kútvölgy kialakulása az északkelet felől délnyugat felé tartó régi folyóág tevékenységének nyomát őrzi. Még fokozottabb mértékben ismerhető fel a Hód-tó alakjában régi tiszameder meandere. A Kútvölgy egyébként sem szállított annyi vizet, hogy "deltájának" átlag 1000-1000 m széles "két főágát kialakíthatta volna. A Kútvölgyben a folyamatos vízfolyás előbb szűnt meg, mint a Hód-tónak a Tiszával való kapcsolata. Rövi den Összegezve: a delta-elmélet, melyet Szeremlei is emleget /HMV. tört. I. kötet, 96. old./ - tarthatatlan Bár a térképi szemlélet és a régi vizzel boritott területek kiterjedését és a vízfelületek alakját tekintve - a delta-elmélet iránti következtetés kétségkívül csábitó, - mégis csak a helyi viszonyok és adottságok helyes felismerése nélkül lehet erre a következtetésre jutni. A Hód-tónak a Körösökkel való kapcsolata vajmi keveset járulhatott hozzá a Hód-tó vizének gyarapításához, mert a Kenyere-érben és a Korogyban - különösen ez utóbbiban - évszázadok óta csak lassú vergődéssel jutott le a viz a Tiszába, Kialakulását tekintve, a Marossal való kapcsolatot nem is kereshetjük. Amikor a Hód-tó helyén a Tisza élő vízfolyása volt /mely feltehetően egyidős a szegvári Kontra-tóval, a Szőregi-tóval, a Szőregdeszki Barával, Strara Torinával, - a Szentiván-Térvár-Gyála faluk mellett húzódó Tisza-morotvával, Szerb-Keresztúr-Oroszlános között levő: Vrbovica Barával, a Törökkanizsától keletre levő: Sirina Barával, Csóka-ffliszaszentmiklós közötti Velika
