Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

Ludas-tó sohasem rendelkezett oly nagy vízmennyiséggel /vizük egyébként belvizekből, vadvizekből származott/, hogy azok levezetése, illetve azok lefutása alakíthatta volna ki a Kenyere medrét.

A Kútvölgy

Szentetornya felől délnyugati irányba a Hódmezővásárhelyi Kistó hallásba torkollott az a régi folyó, melynek ezt a,mederrészét ma Kakasszéki-érnek, illetve Kútvölgynák is nevezik. Régi vizmennyiségéről éa hordalékszállitásáról a medrében és a partok mentén sok helyen található folyóvízi homok tanúskodik. Orosházától nyugatra több homokbánya is van. Ma már a régi meder csaknem teljesen kiszáradt. Csak a Pósa-halom környékén a kanyarulatban - ahol régi medre igen mély lehetett - találunk benne állóvizet. Ezt Kakasszéki-tónak nevezik.

Bodnár Béla /33/ átvéve a Szeremlei /34/ által is említett Szabó József /35/ geológus megállapításait,ezt irta: "A Kakasszék ér a terepalakulatok szerint egy igen széles és mély ősfolyó volt. A világosi hegyekben eredt és innen Elek és Kétegyháza között Gerendás felé folyt az eperjesi és kigyósi pusztán keresztül... Gerendástól Csorvás irányában haladt, medre jól kivehető ezen a helyen. Itt Hajdúvölgynek, vizét pedig Hajdúvölgyi érnek nevezik. Ezen a helyen igen széles, kb. 4-50- 600 m, majd két ágra oszolva a déli része a Száraz érbe ömlött, mig a főága északnyugatra haladva felvette a Csorvás, Szénás és Bánfalvi ereket, a Hajdúvölgy és Dögkút halom között Nagy Szollős alá húzódott, ahol