Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

pusztán a Mucsi-tóból /régebbi nevén Bus-tó, Schauer 1827 évi Caongrád megye térképén Büsér-tó/ eredt és ennek vizét vezette le. /Vertics Szarvas környékét ábrázoló térképe szerint is a Büsér-tóból dél felé ágazott ki./

A Kórógy a Borsohalom felé délnyugati, a Donát-halomig déli és délnyugati, Derekegyházánál északnyugati és kisebb kanyarokkal a Donát pusztán át nyugat felé foly va Szegvár alatt torkollik a Kurczába. Lehetséges, hogy régebbi torkolati szakasza a Balástyahalom-Szentgyörgyhalom közötti, ma is nagy vizvezetőképességü, gyengén víztartó talajú hajlatban, a szegvári Szőllőkalján volt. Legnagyobb mellékfolyója a Békés megyei Vaskapu halomtól a Hajdúvölgy délnyugat felé tartó, igen jól kifejlett egykori vízfolyása, a Mágocsi-ér, melyet Száraz Kórógynak is neveznek. /26/ A Kórógy régi medre ma is jól kirajzolódik, helyenként elég mély is. Derekegyházánál délkelet felől tűnik el a Kórógyban a Nyálas-ér, /27/ mely a Kéktóval volt összeköttetésben. A mederkörnyéken gyakran előforduló homok régi, egykor erőteljes vízfolyásra enged következtetni. Vályi szerint /28/ "... a Korugy tava a Kurtza vizéből ered, s Kondora tavához hasonló mélységű, de keskenyebben terjed. Áradások idején Békés vármegyének széléig, s a Derékegyházi, Donáti, Veresegyházi és Király sági pusztákon foly, mig a Körös vizével egyesülhetne. Halakban gazdag..." Vályi megállapításában Kórógy helyének meghatározása és leirása helyes, azonban a mederben áramló viz jellemzése téves - illetve csak arra az esetre vonatkozhatott, amikor nagy tiszai árviz esetén a Kórógy medrében a viz visszafelé folyhatott.

A Veker és Kórógy kifejlett alsó szakaszai arra engednek következtetni, hogy e folyók mai vízgyűjtő területén ért véget a régi Békés-Csongrádi Maros törmelék-