Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén
274. soktól függetlenül jött létre„ A Veker a már említett Kamut-s Kondoros- és Hajdúvölgyek régi vízfolyásainak egyik viszonylag épen maradt természetes alsószakaszi ágának tekinthető0 A Veker vízgyűjtő területébe tartozik a Káka puszta, Veresegyháza puszta, Terehalom puszta, Kaján puszta, Vekerzugi fertő. Szentestől északkeletre a Veker- Láposa o A Veker jobboldali mellékfolyói: a Gödény lapos vizét levezető Csökönyér, a Nagy halomot körülvevő Iker ér, a Kunszentmárton alatti Nagy Jaksor-értől a vizes Kaján pusztán át délkelet felé húzódó Hosszúszék és a Kis Jaksor ér felől déli irányban húzódó Szaszas-ér, a vele párhuzamos Tárhos-ér, a Nagy-ér és a Tökei-ér vízfolyásokat egyesitő Görbe-ér, A Veker ma Szentes fölött torkollik a Kurczába. Régi torkollatát igen részletesen ábrázolja Paulovics András - már emlitett - 1788, évi térképe. A Veker Csárda közelében medre két ágra szakadt. A déli ág elszélesedett, Ikerének nevezték. A két ág a szentesi szőllők közelében találkozott, a Szt. László szigetet vették körül« A Kurczába torkollott, illetve a Kurczán át a "Tökös Sár Too"-val volt összeköttetésben. A "Tökös Sár Too" a későbbi térképeken Veker Láposa néven is szerepel. A Vekertől északnyugat felé a Körösökig elterülő terület átlag magasabb bérszintű« Jellegzetességét a mai Körösöknél nagyobb vizmennyiségü, régebbi folyó nagy meanderei képezik« Ezek az itteni meanderek méreteikben megközelítik a Tisza-morotvák nagyságát. A Körösök mai medrénél magasabb szinten terül el Békésszentandrás és Öcsöd között a Horga-völgy morotva, Öcsödnél déli irány-
