Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén
275. ban nyúlik el a Kiritó-morotva, a kunszentmártoni Nagy ér morotva, ehhez csatlakozik kelet felől a Bába-halomnál kiágazó Atracs-tó morotva. Kunszentmártontól délre van a Nagy Jaksor-ér morotva és a Kis Jaksor-ér morotva. A Kurcza A Hármas Körös mostani torkolata előtt attól alig egy km-nyire ágazott ki a Körösből a 40 km-nyi hosszú, kanyargásaiban a Körösre hasonlító Kurcza folyó. Mindszenttől északra ömlött a Tiszába. Vályi a Kurczáról azt irta: /20/ "... rövid folyású, de malmokat hajtó folyóviz, nagyságra nézve olly forma, mint a Körös vizének fele melyből eredetét veszi." Varga Lajos /21/ a Kurczával kapcsolatban ellentmondásos megállapitásokra jut: "... medre a Körösök medrénél fiatalabb, nem valószinü, hogy a Körös alsó folyása lenne." Más helyen pedig ezt irta: "A Kurcza kialakulását annak a folyóvizekben gazdag korszaknak tulajdoníthatjuk, amikor még a Szamos is a Körösök felé folyt..." Aldobolyi Nagy Miklós szerint: /22/ "A Hármas Körös és a régi torkolati szakaszában a Kurczában a fenyőnyir korszak elejéig a Tisza-Szamos folyt, ugyanaz az eredete a Vekernek is." E fenti megállapításokat minden további nélkül nem tehetjük magunkévá. Bizonyosra vehető, hogy a hajdúvölgyi élővizfolyások megszűnése után ágyazódott be és az akkori errózióbázis süllyedés révén alakult ki a mai Körösök medre. A Kurcza medrének kialakulásában a Körös torkolati szakaszának, a Körös torkolata és a Tisza kölcsönhatásának volt szerepe. A Kurcza a mai Körösök med-