Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

Az Aranyad ér Pusztaföldvár közelében nyugat felé ágazik ki, Orosháza közelében déli irányba fordulva a régebben Cserepesi majornak nevezett tgazdaság mellett tűnik el a Száraz ér medrében.

Kunágotánál a nyugati irányba elágazó laposok Refor mátuskovácsházán keresztül haladva a Templom halom közeié ben a mai Száraz érbe csatlakozva folytatódnak délnyugati irányba és a Bánáti mezőn, Nagy Telek pusztán elhagyván a Száraz ér környékét Nagymajlát, Ambrózfalva, Pitvaros közelében Csanádpalotáig déli, Csanádpalotától a Nagyútig délnyugati, onnan a mai Magyarcsanádig ismét déli irányban húzódnak. Magyarcsanádnál nyugat felé fordulnak és Apátfalvától nyugatra tűnnek el a szabályozások előtti Tárnok-szigeti maroskanyarulat árterében. A Száraz ér és a Tárnok-sziget közti hajlatokat Cservölgynek nevezik.

A Száraz ér régi medrét kialakitó vízfolyások

A különálló, jól kifejlett medrű Czigányka-ér Kürtös felől csaknem egyenes vonalban húzódik nyugat felé és a Tompa pusztánál simul bele a mai Száraz érbe. A ma már elegyengetett térszínen folytatását délkelet felé Kürtös és Zimánd-Ujfalu közötj; nem találjuk meg. Medrét a Pauli s^Zimánd-Uj falu felől érkező viz alakította ki.

Kisiratoa, Dombegyháza, Battonya, Nagyiratos, Nagyvajas és Tornya közötti területen több ér és szélesen elterülő laposok húzódnak nyugati irányba, melyek mind a Száraz ér medréhez simulva a meder környékén tűnnek el. Ezek közül, emlitést érdemel a Sofronya puszta felől Kisvár j ásnál nyugat felé tartó Hatházi ér, mely Battonyánál torkollik a Száraz érbe.