Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

272.

Nagyvarjas és Kisvarjas között a Sofronya puszta felől tart nyugat felé az iratoei Putri ér, mely Kisvárjastj nyugatra a Hatházi érbe torkollik. A régi vízfolyások közül viszonylag a legépebben megmaradt a Szentpáli ér. Medre jól beágyazott, délnyugati irányba húzódik, a Barbus pusztán csatlakozik a Száraz ér medréhez.

A Pécska és Arad közti mai Maros árterénél /átlag 105, 106 m tsz. f./ helyenként 1-2 m-rel alacsonyabb tsz. f. magasságban helyezkedik el az év számottevő részében régebben vizzel boritott Szőllős puszta, Nagyvarjastól nyugatra: Vederáczi lapos, Nagyiratos-Dombegyháza között Vizes puszta, Dombegyházától délnyugatra: Marcibányi lapos.

A Fehér Körössel és a Száraz érrel együtt a régi medrek, régi vízfolyások a Szarvas-Pécska átlós vonaláig délkelet-északnyugati irányban húzódnak.

Ettől a vonaltól nyugatra az összes régi vízfolyások csaknem kivétel nélkül mind északkelet-délnyugati irányban terülnek el, igy a Veker, Kórógy, Mágocs ér, Kakasszék ér, Cirják ér, Kenyere ér, Száraz ér /Sámson- Óföldeáki szakasza/, Kopáncsi ér, Királyhegyesi ér, a Cservölgy, Zimánd-Ujfalu-Pécska között: elhagyott régi marosi szárazmedrek, a Maros mai Pécska-Perjámos közti szakasza és az Arankával együtt a mai Marostól délre található valamennyi régi vízfolyás.