Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

264.

mokos háton és Békéscsaba-Kondoros között, valamint Orosháza-Hódmezővásárhely között és Battonya-Mezőhegyes-Földeák között huződó futóhomok vonulatokon a leülepedett alföldi lösz vastagsága csak 1-2 m, a fuíóhomok gerinceiről vagy meredekebb lejtőjéről teljesen hiányzik is.

A holocén elejére maximális rétegvastagságát elérvén a lösz képződése befejeződik. A kialakult lösztakaró pusztulásnak indul. A lepusztitást elsősorban a felszínen mozgó vizek kezdték meg.

A mai Tiszä-vonal létrejöttével a Berettyó-Körös mélyvonal elveszti jelentőségét. A maros uj medreit bevágja, a meder közvetlen környékét fokozatosan átalakítja és a Békés-Csongrádi területen a törraelékkúpját bekalandozó régi medreit elhagyja. Ezek vizet nem kapván lassanként betemetődnek. Uj környezetében a Vingai-tábla északi szegélyét alámossa, új árterét kanyargásaival felárkolja. Az eddigi irányt véglegesen elhagyva Pécska-Perjámos-Lovrin--Nagykikinda*-Kis~Bikács felé délnyugati irányban talált lefutást. Az eddigi és emlitett régi vízfolyások és elhagyott folyómedrektől eltérően arra lehet következtetni, hogy a Torontáli Maros már teljes vízmennyiségével alakította ki uj medrét.

Nemcsak Békés és Csongrád megyékben, hanem Torontálban is megtaláljuk a Maros törmelékkúpját. Itt az előbbit ekhez hasonlóan szintén megtaláljuk a kialakult egykori - bár méreteiben kisebb - futóhomok területeket is Perjámos- Óbessenyő-Valkány-Mokrin /Homokrév/-Nagykikinda közti területen. Itt alakult ki a Gyukosin árok, a Vincahidi gödör, melyek egykorúnak tehetők a Hajdúvölgy, Birkavölgy,