Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata

240.

kevésbé egyenes és hosszú triehomát /fonalai/» A triehomák többnyire egyedülr ritkábban alig észlelhető kocsonyás tömegbe ágyazott kötegekben fordulnak elő. Lebegésüket elsőaorbanugyancsak az biztosítja, hogy a sejtekben - különösen nyáron- gázvakuőlumok képződnek. A fonalakban az egyes sejtek 4,5-*6 U szélesek és 4-8 Xchoszszúak. Sajátságos, hogy az Orosháza-környéki szikesekben a faj trichomái heterocystákat csak igen ritkán fejlesztenek, amely pedig más vizekben e species jellemző sajátsága» A trichomák szine ennél is tavasszal többnyire sárgásbarna, nyáron inkább szürkéskék.

Ugyancsak a Gyopárosi tóban igen gyakorinak mutatkozott az Anabaenopsis Elenkini Miller is. Pl. a 2. mikrofelvételen az Aphanizomenon mellett karperecszerüen görbült képződmények formájában látható, 200-szoros nagyításban. Ugyanezt a fajt szemlélteti 1000-szeres nagyításban a II. tábla 4. mikrofényképe is0 Jól látható, hogy szabályosan görbült vagy spirális trichómák gyöngysorszerüen egymás után következő sejtekből állanak. A sejtek gömb- vagy hordóalakúak, 4,5-5,5 ,io szélesek és 6-9 u hosszúak. Plazmájukban ugyancsak a lebegést elősegítő gázvakuőlumok keletkeznek. A kép felső bal sarkában egy karperecszerü, aljában pedig egy spirálisan csavart trichoma látható. A felső trichoma mindkét végén ugyancsak feltűnik a jellegzetes gömbalakú heterocysta is. A kép felső jobboldalán a Microsystis 'tchthyobl«’

Kütz. is, amely ez alkalommal került elő első Ízben hazánkban. A telep rendszerint kicsiny, benne a sejtek igen hig kocsonyaszerü anyagba vannak beágyazódva. A sejtek 2-3 ,üs átmérőjüek, olykor szögletesek, A Gyopárosban e Cyanophyta-fajokon kivül még mint vizvirágzásalkotó szervezet, előfordul a Chlamydomonas is. így