Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata

2*4-1.

1959 tavaazán a tó vizének egy részét a Chlamydomonas proboscigera Kors. halvány sárgászöldre színezte. E faj nálunk ugyancsak ez alkalommal került elő első ízben.

A szennyezettebb szikes vizekben a Cyanophytákat általában az Euglenophyta fajai váltják fel, különösen nyáron. Legszennyezettebbnek mutatkozott a Kisszék és a Harangos ér vize. Itt az Euglena, Lepocinclis, Phacus és Trachelomonas fajok voltak a tömegprodukciók legjellemzőbb alkotói. A Harangos érben pl. 1955 nyarán a Phacus pseudonordstedtii Pochm. egyedül hozott létre sötétzöld szinü tömegprodukciót. A III. tábla 7. mikrofelvételén e faj két sejtje látható. A nyúlvánnyal ellátott körte- vagy tojásalakú sejtek 13-16 //,, szélesek és 22-28 hosszúak. A periplast - mint a kb. 1800-szoros nagyítással készült fényképen látható - jobbrafutó spirális bordázattal rendelkezik. Ugyanitt, ugyancsak 1955 nyarán, egy másik Euglenophyta-vizvirágzás is kialakult, amelyet az Euglena polymorpha Dang., Euglena tripteris /Duj./ Klebs és a Phacus curvicauda Svir. alakítottak ki. A III. tábla 10. mikrofelvételén látható Euglena tripteris ebből a vizvirágzásból származik. A fényképen /1000- szeres nagyításban/ eléggé szembetűnik, hogy a sejtnek három éle, illetve három szárnya van, amelyek csavarfelületet alkotnak. A sejtek 90-120 /, hosszúak ós 18-22 szélesek. A paramylumok botalakúak, számuk 2-3. A 8. mikrofelvétel a Phacus curvicauda Svir. egy sejtjét mutatja be 1500-szoro3 nagyításban. A rövid tojásalakú sejtek periplastja hosszanti csikolatú. A nyúlványa is különböző hosszú. A sejt szélességi mérete 28-35, a hosszúsági pedig 26-29 -v- között ingadozott.

A Kisszékben 1957 őszén egy terjedelmes sötétzöld szinü vizvirágzás jelentkezett. Ennek két tömegalkotója