Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata

239.

nezte. A tömegprodukciót elsősorban a Cyanophyta-fajok idézték elő.-Aki az évszakok során figyelemmel kisérte a viz színének változását, megállapíthatta, hogy tavaszszal a télen általában színtelen viz igen lassan zöldülni kezd, majd tavasz végén vagy nyár elején kékeszöld szintivé válik. A vizet apró kékeszöld szemcsék szinezték, amelyek egy kékalgának, a Microcystis-nek igen sok sejtből álló kisebb-nagyobb telepei. Elsősorban a telep mérete alapján két faj, a Microcystis aeruginosa Kütz. és a Microcystis flos aquae /Wittr./ Kirchn. volt megkülönböztethető. Az I. tábla 1. mikroszkópi fényképfelvételén a kisebb telepméretti Microcystis flos aquae 800-szoros nagyításban látható. A 6-8 átmérőjű gömbalaku sejtekben gázvakuólumok találhatók, amelyek öregebb sejteknél és nyári időszakban különösen kifejlődnek, a sqjt fajsúlyát csökkentik, azaz a vízben való lebegést jobban biztosítják. A sejtek halmazát jelentéktelen, nem merev kocsonyás burok veszi körül. A 3. mikrofelvétel a Microcystis aeruginosa jóval nagyobb méretű telepét mutatja be. E fajnál az ugyancsak gömbalakú sejtek 4-7,5 átmérőjiiek, s a legkülönbözőbb alakú /karika, gömb, hálózatos, spirális, stb./ telepekbe tömörülnek. A kocsonyás burok alig észlelhető, de mindig jelen van. A sejtekben legtöbbször szintén megtalálhatók a gázvakuólumok .Tavasszal és ősszel a sejtek színe gyakran nem kékeszöld, hanem sárgászöld vagy sárgásbarna.

A Gyopárosi tavaknak és még különösen a Kakasszéknek és a Kisszéknek igen jellegzetes vizvirágalkotó kékalgafélesége az Aphanizomenon flos aquae /L./ Ralfs.

A faji név még Linnétől származik, s találóan kifejezi, hogy e faj gyakran vizvirágzást /flos aquae/ alkot. Az

I. tábla 2. mikrofelvételén láthatók e species többé-