Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata

226.

Szarvas környékéről 21 mikroszkopikus növényfajt emlit. Ezeket az adatokat Borbás V. /3/ "Békés vármegye flórája" c. munkájában is ismerteti. R. Francé /4/ a Duna-Tisza- Közéről sorol fel néhány adatot. A behatóbb vizsgálatok Kol Eo /10-14/ munkásságával kezdődnek. Példája és segítsége nyomán kezdik el H. Pákh E. /18/, Szabados M. /21- 22/s Nagy I. /17/» Kiss I. /6~9/ és Hortobágyi T. /5/ ilyen irányú vizsgálataikat. Az utóbbi években V. Varga

I. /23“24/ is közölt adatokat.

A Békés megyei és a Békés megyével határos területek szikes vizeinek mikrovegetációját 1930. óta vizsgálom. A 30-as évek közepéig csak az Orosháza-környéki területekkel foglalkoztam, 1937-től azonban az egész megyére kiterjesztettem vizsgálataimat. így kerültek sorra a Kardoskút-pusztaközponti Fehértó, a szőkehalmi sós tavak, a Száraz-ér melléke Tótkomlós és Békéssámson környékén, valamint Ambrózfalva, Pitvaros és Mezőhegyes környékének szikesvizi biotopjai. Az észak-békési tájon főként Szeghalom és Szarvas környékén végeztem vizsgálatokat .

II. Az Orosháza-környéki szikes tavak eredete és természeti viszonyai

A mai Orosháza-környéki szikes tavak egykori "erek" helyén keletkeztek. Ha az Orosháza-környéki ereken térképpel a kezünkben végighaladunk, úgy meggyőződhetünk azok mederjellegéről. Nagy részük ma már szántó, némelyikében azonban még nem is nagyon régen folyóviz ömlött Hódmezővásárhely, illetve a Tisza felé. Ezek a búzaföldeken szaladó kanyargós mélyedések valamikor az Ős-Maros mellékágai, illetve egyéb ősfolyók medrei voltak. Amikor

\