Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata

225.

Dr. KISS ISTVÁN:

AZ OROSHÁZA-KÖRNYÉKI SZIKES VIZEK MIKROVEGETÁCIÓJÁNAK

VIZSGÁLATA

I. Bevezetés

A szikes talajok nehezen gyógyuld "sebei" az Alföld és igen kisrészben a Dunántúl felszínének. Talajtanilag többfélék, de közös jellemvonásuk az, hogy kisebb-nagyobb részüket időszakonként viz boritja. Ezek a rövid életű, ritkán tartós vizek az ún. szikes tavak, amelyek talajaik szerint ugyancsak többfélék lehetnek, amelyeket azonban a felületi édesvizek többi fajtájától jellegzetes élőviláguk alapján el lehet különíteni.

Az utóbbi időben számos példa azt mutatja, hogy a szikesek egy részének hasznosítása legjobban akkor sikerül, ha a vizet tervszerűen visszavezetjük rá, azaz elárasztással vagy rizst- termelünk rajta, vagy halastavak létesítésére használjuk fel. A gyakorlati eredmények további fokozása azonban azt is megkívánja, hogy ezek élővilágát is jobban megismerjük. A tógazdasági hasznosítás alapja a viz életének alapos megismerése.

A szikes vizek vizsgálata hazánkban Békés megye területén kezdődött. Koren István /15/ szarvasi tanár "Szarvas viránya" cimü, 1872-ben megjelent munkájában