Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A battonyai zendülők pere

I

200,

letartóztatva, tagadja azonban» hogy különben bármilyen erőszakoskodást elkövetett, valakit felbujtott, vagy hogy a robot», napszám vagy más hasonló dolgokról szólott volna. Ezzel szemben Hoffen Borosa, Kriszta Rsdoja, Pintér Péter, Fukszin István és Varga János tanúk egybe vetett vallomásával kétséget kizáró módon igazolva van, miszerint Pakurár Mitru elfogatásával a vezérszerepet terhelt vette át, hogy az "Allianz" hirdetmény fölolvasását csak ürügyül használta arra, hogy a népet maga köré gyűjtse, és figyelmét magára vonja, és miután ezen célját elérte, a hirdetmény felolvasását félbe szakítva, különösen Varga János tanú vallomása szerint ezen szavakkal "nem ez kell nekünk, hanem leérkezett a minisztertől egy leirás9 mely a robotot eltörli, magasabb napszámot rendel, a szolgabiró nem akarja kiadni. Gyerünk húzzuk ki a főszolgabírót, adja ki azt Írást, a körülötte levő tömeget izgatta, majd azok élére állván megindult a városháza felé, hol a főszolgabíróval találkozván, bár látszólag illedelmesen kérte Pakurár szabadon bocsátását, de az általa vezetett előre tervszerűen felizgatott tömeg fenyegető magatartása azok nagy száma és a helyzet veszélyessége, melyet kizárólag vádlott készített elő, oly kényszert gyakorolt a főszolgabíróra, hegy nagyobb erőszakoskodás megelőzése céljából kénytelen volt Pakurár Mitrut azonnal szabadlábra helyezni. Hogy pedig vádlóit célja világosan az volt, hogy Pakurárt, mint a már megindított vezetőjét kiszabadítsa, és a már megkezdett tevékenységének érvényesítésére az állítólagos miniszteri rendelet kierőszakolására alkalmat nyújtson bizonyítja az a körülmény, hogy midőn Pakurárt kiszabadítva azzal találkozott, saját beösmerése szerint ezen szavakkal fogadta. "Látod elmentem az érdekedben dacára