Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Értékes adatok egy orosházi iparosmester családi feljegyzéseiben

139.

úgy nevezett György /Az első Supkégel Orosházán Sz. F./ mester a verem száját le ásatta /mert másként nem fért bele/ s egy oskolás gyermeknek fejéről addig módiban volx süvegét le vette s le ment a verembe, ott a farkasokkal addig ingerkedett, mig egy közülük ki ugrott, a kinek a süveget az orrára lökte, hóna alá vette és fel hozta"

1783 körül "a mostani Catholikus Templom táján létezett egy sövényből font, sárral meg tapasztott Ima ház, melyben Horvát András Evang. lelkész hirdette az Isten Igéjét..."

Supkégel Mózes apja /1781-1846/ szállította a padokat az orosházi evangélikus nagytemplom u.n. déli toldásához, darabonként A váltóforintért. Ennek a munkának "... borzasztó hire volt az egész környéken, a menyiben azon időben igen ritkán épült valamire való épület. Bizonyltja az is, hogy a Piatzon álló Egyházi magtár volt Orosházán az első tserepes épület. 1823 ezt követte Jankó Ferentz /nagy utza/, később Czikora János magtárai, mind kettő cserépfedéllel. Az első Cserepes ház pedig 1828-ban a Szentesi, uj utca sarkán, Vajzer János által építtetett, jelenleg Veinberger L. tulajdona, a melyik épületre kellett akkor négy darab három láb magas ablak és a többi ajtók közt egy mély béllésü vésett ajtó! annak majd országos hire volt, persze, minden téli ablak nélkül. A leg első téli ablak volt az öreg Számtartó Marton Péter, később Folkusházy, jelenleg pedig Golián tanitó lakásán."

írónk apjá gittes ablakokat is készített, ami nagy ritkaság volt abban az időben. Az ajtók bélését egy darabból faragták ki, ami a 19. század közepén végzett munkákhoz viszonyítva kezdetleges volt, de a megrendelők megelégedtek vele.