Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Értékes adatok egy orosházi iparosmester családi feljegyzéseiben

1

138.

kákát /1839./, a jövedelemből még 1839-ben termésestül két hold szőlőt vett a családdal közösen 750 váltóforintért Széntetornyán* 1839. november 21-én Balassa Pál ev. lelkész előtt kötött házasságot egy szarvasi szlovák iparosmester leányával. 1840-ben külön költözvén önálló életet kezdett, éjjel-nappal dolgozott, hogy megelőzze magát. Egy év után saját kis házat vett, annak rossz kapuja és keritése miatt azonban súlyos kár érte: Keresztes Jancsi hires zsivány elhajtotta borjastól együtt első tehenét / amit 108 váltóforintért vett/ és a vásárhelyi pusztára vitte. "Azon időben a közbátorság oly rósz lábon állott, hogy lophattak mindent, ha azt Nemes emberhez1eltakarítani tudta, oda nem mehettek még keresni sem." A nemesi kiváltságok 1848-ban történt eltörlése emiatt is szükséges volt.

II.

Adatok Orosháza építészettörténetéhez

"Beszélik, hogy hol most a R. Catholikus Templom áll, /2/ ott azon időben /1750 körül Sz.F./ farkasvermek voltak, amelyekbe az akkor még kevés népességű Orosháza körül fekvő rétek, nádasok és vadonokban tenyésző el fogott farkas fiúkat bele hányták, ott vérrel döggel sat. tartották. Egyszer Báró Haruckerné Ő nagysága Orosházán keresztül utazván meg látogatta uj telepitvénye elöljáróit a község házánál, a kik a kegyelmes földes aszonyt tiszteletből egy farkassal akarták meg ajándékozni, de azt a veremből ki venni semmi módon nem birták, mivel ők /t.i. a farkasok/ a verem oldalába magoknak gödröt ásták s bele bújtak. Mig a nép nyelven