Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

117.

tésébe. Valószínűleg Garázda közbenjárására a király vizsgálatot rendelt el, és ezzel az aradi káptalant bizta meg. E káptalan élére nevezte ki félévre az esemény után az Apostoli Szentszék. Egyszersmind esztergomi kanonok volt. Nemesi telke Esztergomban a hévizek közelében terült el. Ezt a telket a rajta levő épületekkel és a Szent-Erzsébet kápolnával együtt végrendeletében az esztergomi káptalanra hagyományozta, a káptalan pedig /1380o Vo 10/ Tót-Sólymosi Apród János küküllei főesperesnek, Nagy Lajos történetírójának engedte át. Ennek halála /1395» IX. 15./ után a jánosvitézek birtokába jutott. /66/

Pozsegai Mátyás fia Péter /1374--77/. Garázda Miklós elhunyta után /1374. III. 20./ nevezte ki a római Szentszék. A vonatkozó pápai bejegyzés szerint a "Zágráb egy házmegyei , Csanádi egyház őrkanonokja." Pozsegai Péter idejére esik a prépostság Mikelaka birtokáért folytatott több évtizedes perének befejezése. Hivatali elődjének, Berendi Jánosnak és Tarkői Péternek tiltakozása nem sokat használt. Kerekegyházi László a székelyek birája, majd halála után fiai, Miklós és Pál ezt a birtokot továbbra is elfoglalva tartották. Hasztalan volt a káptalan tiltakozása 1350-ben. A bitorlókhoz csatlakozott Kővári András erdélyi vajda is. A király 1359- ben meghagyta a váradi káptalannak, hogy az aradi káptalant újból iktassa be Mikelaka birtokába. A váradi káptalan teljesítette a parancsot, azonban Kővári András elhunyta után fia, György, valamint Kerekegyházi László fia: Kerekegyházi Laczkfi Miklós tovább hatalmaskodnak. A király 1368-ban újból utasitja a váradi káptalant az aradi káptalan tiltakozásának felvételére. Ennek a váradi káptalan eleget tett. Ennek végre