Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

meg volt a foganatja: Pozsgai Péter prépost még megérhette, hogy a prépostság ősi birtokát visszanyerte.

Miklós /1379/e, Egyszersmind esztergomi kanonok, megalapítja a Szent Katalin kápolnáját Esztergomban. /67/

Mihály /1380-84/ idejében a prépost és a káptalan jószágait elkülönítették. Ettől fogva ezek egy része a prépostot,» már,ik része a káptalant illette, harmadik része közös volt a prépost és a káptalan közt.

Péter /1387/. A lippai vám egyharmadát haszonbérbe adja Nagy Ferenc lippai polgárnak. Erről azonban csak a prépost elhunyta után, hivatali utódja idejéből fennmaradt oklevélből értesülünk. /1397.II. 21./ /6 8/

János /1387-92/ idejében annyira elszegényedett a prépostság, hogy kénytelen volt zálogba adni legvirágzóbb birtokát, a nemrég visszaszerzett említett MikelakátAzonban Csák László erdélyi vajda, aki 2000 aranyforintot kölcsönzött Mikelaka zálogáért,- mint maga mondja - "megforgatván János prépostnak és az aradi egyház kanonokjainak szegénységét" elengedte a zálogösszeget, és Mikelakát visszaadta. U- gyanekkor azonban a káptalan pert kénytelen folytatni a Kerekegyházi Laczkfiakkal és ezek rokonaival, a Kőváriakkal Novák falu miatt. Ez a per félszázadig eltartott.. János prépost éa a kanonokok közt a birtokokra és egyéb ügyekre nézve nézeteltérések merültek fel,., Ezeknek véget vetendő, hogy "mint illik, ismét a szeretet köteléke fűzze őket össze", megjelentek Temesvárott és ott János esztergomi érsek előtt /1392. V,.> 2./ egyezséget kötöttek. Az aradi káptalan nevében a két rangidős kanonok: