Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

meg volt a foganatja: Pozsgai Péter prépost még megér­hette, hogy a prépostság ősi birtokát visszanyerte. Miklós /1379/e, Egyszersmind esztergomi kanonok, megalapítja a Szent Katalin kápolnáját Esztergomban. /67/ Mihály /1380-84/ idejében a prépost és a kápta­lan jószágait elkülönítették. Ettől fogva ezek egy ré­­sze a prépostot,» már,ik része a káptalant illette, har­madik része közös volt a prépost és a káptalan közt. Péter /1387/. A lippai vám egyharmadát haszon­bérbe adja Nagy Ferenc lippai polgárnak. Erről azon­ban csak a prépost elhunyta után, hivatali utódja ide­jéből fennmaradt oklevélből értesülünk. /1397.II. 21./ /6 8/ János /1387-92/ idejében annyira elszegényedett a prépostság, hogy kénytelen volt zálogba adni legvi­rágzóbb birtokát, a nemrég visszaszerzett említett MikelakátAzonban Csák László erdélyi vajda, aki 2000 aranyforintot kölcsönzött Mikelaka zálogáért,- mint maga mondja - "megforgatván János prépostnak és az aradi egyház kanonokjainak szegénységét" el­engedte a zálogösszeget, és Mikelakát visszaadta. U- gyanekkor azonban a káptalan pert kénytelen folytat­ni a Kerekegyházi Laczkfiakkal és ezek rokonaival, a Kőváriakkal Novák falu miatt. Ez a per félszáza­dig eltartott.. János prépost éa a kanonokok közt a birtokokra és egyéb ügyekre nézve nézeteltérések merültek fel,., Ezeknek véget vetendő, hogy "mint il­lik, ismét a szeretet köteléke fűzze őket össze", megjelentek Temesvárott és ott János esztergomi érsek előtt /1392. V,.> 2./ egyezséget kötöttek. Az aradi káptalan nevében a két rangidős kanonok:

Next

/
Thumbnails
Contents