Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

Miska-fia Márton megőrizte az aradi káptalan .1221 • éri oklevelét arról, hogy a tüzvaspróba az ő atyja javára dőlt el, és ezt az oklevelet felmutatta. /?./ Ez a fel“ jegyzés igazolja, hogy az aradi káptalan már akkor jogosult volt bizonyiíó-cklevelek kiállítására« Ebből a gyakorlatból fejlődött ki a hiteleahelyi intézmény./locus credibilis/ A bizonyítási eljárásnál a legfontosabb szerepet a pecsét játssza. A legrégibb aradi hiteleshelyi pecsét 1269-ből maradt fenn. Körirata: SIGILLUM CAPITULI ORODIENSIS. /3/ Az aradi hiteleshely a felek kérelmére vagy hatósági megidézésre közhitelű okleveleket állított ki és ezzel a magánjogi életnek elsőrangú szerve volt. Közreműködött ennek peres és perenkivüli megnyilvánulásaiban, részben hatósági cselekmények teljesítésével, részben magánosok tényeinek tanúsításával. Alig akadt a peres eljárásnak olyan mozzanata, mely nem a hiteleshely közreműködésével folyt le, mint az előzetes vizsgálat /inquisitio simplex/, perbehivás, idézés /evocatio, citatio/, megintés /admonitio/, tanuk kihallgatása, eskü, perhalasztás, egyezség. Jogérvényes nyugtákat a hiteleshely állíthatott ki; az annak idején jogi szempontból nagyhorderejű tiltakozásokat, továbbá ügyvéd-vallásokat a hiteleshely vette fel. Mindenféle birtokátruházás, úgymint: adásvétel, ajándékozás, csere, osztozkodás, öröklés /végrendelkezés/, zálogbaadás, kizáróan a hiteleshely előtt történt. A határjelek bizonytalansága miatt gyakran volt szükség úgynevezett határjárásra. Rendszerint ez előzte meg a birtokbaiktatást /statutio, introductio/. Bármilyen módon létrejött birtokváltozás csak az uj tulajdonos személyes jószágba-bevezetésével emelkedett jogerőre. Mindezeket a hiteleshely végezte és erről oklevelet állított ki.