Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

Ily módon a hiteleshelyi kiadványok valóságos telekkönyvet pótoltak: visszatükröztetik az egyes birtokok szerzésének teljes történetét,,

Az aradi hiteleehely is átesett mindazokon a sorscsapásokon, melyek ezt a vidéket érték. A halálos döfést mégis, mint annyi más itteni intézménynek, a török dúlás szolgáltatta. A Csanádi hiteleshely tagjai kénytelenek voltak már Csanád első ostromakor /1550/ elmenekülni. U~ tolsó kiadványuk 154-9* VIII. 2-én kelt. /4/ Pósakastélyi Pósa János kanonok Aradra menekült, sikerült az itteni káptalanban elhelyezkednie és az olvasókanonokaágot töltötte be. Azonban az aradi hiteleshely napja* meg voltak számlálva. Utolsó hiteles oklevelét 1552 VI. 18-án állította ki. Gyulai Gál Andrást beiktatta a Gyulai Deák István halálával a koronára szállott, zaréndmegyei részbirtokába. Az iktatáson Szegedi Ferenc őrkanonok volt a hites-bizonyság. A vonatkozó oklevél záradékában előfordulnak: a már említett Pósakastélyi Pósa János olvasó-kanonok, Tömpösi György éneklő-kanonok, a már szintén emlitett Szegedi Ferenc őrkanonok, továbbá Bilaki István, Pozsgai György, Erdőszentmihályi Lőrinc, Szegedi Turcsin János mesterkanonokok. /5/ Amint a Csanádi hiteleshely Csanádról Aradra, úgy az aradi hiteleshely tagjai a Csanádiakkal együtt valószínűleg Gyulára menekültek. Itt megélhetésük marosjobbparti birtokaikból még ideig-óráig biztosítottnak látszott. Mint a gyulafehérvári káptalan követe az 1604. évi országgyűlésen jelentette: a török veszedelem elől Aradból és Csanádból Fehérvárra vitték az ország leveleit. /6/ János /'s!gmond említi /1569 III. 9/, hogy az egykori aradi Mteleshely 1550 XII. 21-én kiadott oklevelét a gyula•’ 'óvári káptalan sekrestyéjében őrzött jegyzőkönyvé-