Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

101.

JUHÁSZ KÁLMÁN:

AZ ARADI HITELESHELY VEZETŐI

Mint ismeretes, a középkorban a hiteleshelyi teendők végzését nevezetesebb káptalanokra és konventekre bizták. így lett az 1135 körül alapitott aradi társaskáptalan is idővel: hiteleshely. /I/ A káptalan feje a prépost volt. Utána következtek: az olvasó-, éneklő-, őrkanonokok, majd a meaterkanonokok, végül a karkáptalanok, kápolna- és oltár-igazgatók. Az aradi hiteleshelynek általában 15-20 tagja lehetett. Bár a hiteleshely tagjai egyháziak voltak, maga a hiteleshely - bármily furcsának is tűnik fel - nem volt egyházi intézmény: az általános egyházjog értelmében sem a római Apostoli Szentszék, sem a magyarországi egyházi törvénykezés nem ismerte el ezt a sajátságos magyar intézményt. Nem vették figyelembe az egyházi biróságok, még a bizonyitási eljárásoknál sem. Mikor 1220 után megindult a mozgalom j várföldek visszaszerzésére, néhány békési várjobbágy ,iska nevű nemesembertől egy Kecsen nevű birtokot akart elvenni. Keresetüket azonban nem tudták bizonyitani. Néhány év múlva /1229/ Cézár békési várparancsnok, továbbá századosai megújították a pert mégpedig Miska elhalálozása miatt, ennek fia, Márton ellen. A felperesek .ízcnban nem voltak szerencsésebbek, mint jogelődeik.