Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
62 A nagyváradi kerületi főbiztos február 11- én értesítette a megyét: a 7. csendőrezred parancsnoksága elfogadta a megyei fíücŐl:javaslatát arra vonatkozólag, hogy a kondorosi' pusztán csendőrlaktanyát 'építsenék és máris az építkezés megkezdését sürgeti, ezért a tervek és a költségvetés minél előbb elkészítendők (71). Hogy azonban sem a csendőrlaktanya. sem maguk a csendőrök nem sok becsülettel és tekintéllyel rendelkeztek a nép és a betyárok előtt, azt egy néhány nap múlva történt jellemző eset is mutatja. Kajdacsy Antal üldözéevezető biztos február 17**én arról jelent, hogy a nép szerint Királyságon, négy j csendőr nem mert ugyanannyi betyárt megtámadni hanem azokat tőlük néhányszáz méterre elvonulni engedték. Ezt «. . .esmérvén a népnek minden néven nevezendő csendőrség elleni rossz akaratát. . . ■», Kajdacsy rágalomnak tartja, de intézkedett, hogy a pesti országút biztosítására Szarvason 20, Apácán 15. Orosházán 15, Komlóson 10, Batonyán 10 és Makón 15 katona állomásozzék. (72) A nagyváradi kerületi főnök február 21- én szintén elégedetlenségét nyilvánítja a betyárüldözés eredményeivel kapcsolatban és a hivatalnokokat lazasággal és netntörődömt 3 séggel vádolva. 14 napon belül intézkedést kér (73). Március elején, a szegedi járásban és Makó környékén próbálták «béfogni* Szilágyi Jancsit és társait Farkas Jánost, Farkas Istvánt és Szabó Pált,*«A gonoszság kárhoza - tos örvényébe merült egyének . .* a hajtásba beleestek ugyan, de a vásárhelyi csendbiztosok lanyhasága folytán el tudtak mene - külnl A makói tanyákon ismét nyomukra jöttek. de orgazdáik segítségével megint sikerült elillanniok Az üldözők most az orgazdákat tartóztatják le (74). Kajdacsy részint Szilágyi Jancsiék, másrészt pedig Tóth Antal, Kovács Miska, Budai János és Tóth Miska betyárok ellen, akik a megye szélére húzódtak, az üldözés folytatását kéri a szomszédos megyéktől is, május elsejére (75). Május 3^én Csabára érkezett egy könnyű lovas osztály, KaJ- dacsy üldöző tevékenységeinek támogatására (76). A nagyarányú hajtóvadászat tíz nap múlva fejeződött be, de csak részleges eredményt hozott (77). A nagyváradi kerületi hatóság más úton is lépéseket próbált tenni a betyárszellem eltüntetésére. A kerületi főbiztos május 10-én kelt parancsa érdekes vonásra mutat rá. A betyárokkal való együttérzése jeléül, a nép a ruházatban is utánozta a puszta fiainak öltözetét. A parancs, a körülményekre való hivatkozással, szigorúan tiltja a Rózsa Sándor-féle spenczerek viselését, mely «. . .igen nagyba gyakoroltatik . .*(78). E tilalmon kívül, a főbiztosság a kerületben hozott halálos ítéletek elrettentésül szolgál ó közzétételét is elrendelte. így május elején «. . .a nép rettentő példájára. . .* a Vámospércsen (Alsó-Bihar m.) rögtön ítéletileg kivégzett Mág vagy Karácson Miklós és a híres Tótszegi Pista ügyét szellőztették.Nem igen gyakorolhattak elrettentő példát azon - ban azok a részletek, melyekben a betyárok és a csendőrök közötti harcról esik szó és Tótszegi Pista ilyen szavakkal fogadja a csendőröket: «. . .jertek kutyák, régen várunk, most megnyúzunk benneteket! »(79). Augusztus második felében. Csongrád megyében, Kecskemét főiránnyal nagy haj - tást bonyolítottak le, mégis a csabai főszolgabíró 27-én azt Írja: *Átaljánosan pedig jelenthetem, miként a tolvajlás a pusztákon, különösen pedig Vásárhely felül, lábbadozni kezd. úgy hogy a szegény ember jószága a vásárhelyi rossz emberek miatt ismét nincs biztosítva. Több mint egy évig Orosháza tájéka szabadon lélekzett és a tolvajlásoktól ment vala: de jelenlegiemét a Vásárhelyi gonoszok kezdenek mesterségeiket űzni* (80). *A megyénkben egy község sincsen . ■úgy annyira kitéve a Csongrád megyebeli rossz emberek dúlásai és rablásainak mint Orosháza, a melybe a legrendesebb és legigyekezőbb nép lakik* - jegyzi meg a főbíró - és kiemeli, hogy különösen a vásárhelyi puszta felé eső tanyák szenvednek
