Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
állt a betyárokkal Ezt hivatalos iratok is igazolják így pl a Csongrád megyei Levéltárban X 35/1853, cs. kír . törvényszék büntető ügyek sz. a. ak - 103. tából kiderül hogy a család három tagja bírósági eljárás elé került 1852-benorgazdaság miatt Mónus Sámuel ek - kor 45 éves, nős ember, háza, 2 fertály földje- szőlője, 4 lova volts Sándor 28 éves, nős. osztatlan állapotban lé - vén, vagyona nincsen: Pál 24 éves . nőtlen, anyjával a városban lakik 3220 sz. alatt A bíróság azzal vádolta őket, hogy 1847 január 24-én éjjel Zsarkó Ferenc vásárhelyi lakos csomorkánji tanyájáról erőszakkal elvittek egy hasas tehenet rúgott borjával és huszonkét darab «két szőrben volt» hasas anyabirkát A borjút elvitték Szarvas Pál földvári pusztán legeltető gulyáshoz, aki még akkor is a magáénak vallotta, mikor a borjút a gazdája felismerte, azt állítván, hogy a fivérétől cserélte. Az egyik tanú vallomása szerint Mónusék «, . .a juhokat és tehenet levagdalták, a húst maguk között felosztották, a juhbőröket pedig valami zsidónak eladták.» Egy Molnár, István nevű embernek, aki tudott az esetről, egy marhacombot küldtek hallgatási díjul 105. A vásárhelyi polgármester jelentése érdekes adatokat közölt a bíróság elé állított Mónusok előéletéről is. Sándor egy évet már ifit 1850-ben Cseri János búzájának ellopása miatt, Pál ugyancsak emiatt 9 hónapig volt börtönben Szegetlen és Gyulán. Jellemző, hogy Sámuelt és Sándort az orosházi postakocsirab - lás (1850Üápr.2) elkövetésével is gyanúsították és egy hétig vizsgálat alatt állottak Mónus Pált már 1845-ben háromhónapi börtönre ítélték, *. . . Szentesen vásár alkalmával verekedésbe keveredvén Isten káromlásáért . .». A bíróság, mellesleg, 1853-ban tökéletes bizonyítékok hiányában kénytelen volt felmenteni őket Szarvas Pál gulyást azonban, letartóztatásának beszámítása mellett, egy évre börtönbe zárták. Ez a rablás hivatalos jelentések szerint 1851 február 2-án történt Szabó Pál fia a betyárok közt felismerte Szilágyi Jánost aki erre azzal fenyegetőzött, hogy ha el meri árulni őt, a száraz időt kihasználva, felgyújtja Orosházát (Békés megyei Levéltár, Békés-Csanád megye iratai 1$60/ 1851. kit. bizt sz, irat). E betyáreset iratait is sikerült megtalál - nunk a Békésmegyei Levéltárban 91^1869. sz. első alispáni Airat). Az orosházi főszolgabíró jelentése elmondja, hogy 1869. január 25-én a déli órákban Ravasz Fe - renc bíró tanyáján két fegyveres betyár jelent meg, azt állítván, hogy ők vásár - helyi felelős őrök és két lovat megvettek. Az akták lényegében nem térnek el a néphagyománytól, kivéve egy fontosabb motívumot: az eset 9 évvel később tör - tént, mint adatközlőnk állítja. A tanya la - kói szerint már előző este is jártak arrafelé a betyárok, állítólag a gyulai vásár - ból jövet. Az ügy Ráday Gedeon kezébe került, m bizonyára megejtett nyomozás eredménye ismeretlen. Az említett út baloldalán, Nagymágócstól kb. 5 km-re fekvő, mai tanyai kocsmát is Lebuld-C8árdának hívja a nép, de ez nem azonos a régi csárdával, csupán annak lebontása után megszokásból keresztelték el a régi névre. Az adatszolgáltatók elbeszéléseit általában hű tartalmi kivonatban, fontos esetekben pedig szó szerint közöljük. A néphagyományokat 1956 és 1957 nyarán gyűjtöttük Adatszolgáltatóinknak ezúton is köszönetét mondunk E tanulmány a VI. Országos Néprajzi Gyüjtőpályázaton a 4. dijat nyerte.
