Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Gazdapusztai Gyula: A gyopárosi kora vaskori kardlelet vallástörténeti vonatkozásai
24. K-i mondái el-emekkel. (86) v összefoglalva azt mondhatjuk. hogy ÉEurópa területén a kardkultusz a fejlődés egy szakaszán, mint a leletek bizonyítják megvolt, de a mondái anyagban fennma - radt emlékei nem az eredeti állapotot tükrözik. 3. Harmadik területünk a Kárpátmedence. Ez az eredet szempontjából meglehetősen kevés támpontot ad. Egyrészt elmondhatjuk. hogy leletanyagban egy időben és elég sűrűn lép fel (a bronzkor végétől a hall8tatti B-periódusig). másrészt, hogy az itt fellelhető mondái anyag szempontunkból genetikai elemzésre nem alkalmas, mert a magyarság népi mondakörének nem sok köze van a terület korábbi lakosaihoz. A magyarság mondakörében fellelhető csodakardok egyrészt a középkori krónikások ál - tál átültetett Attila-mondából. másrészt talán még a K-i területekről maguní&ol hozott hagyományból eredhetnek Valószínű - nek látszik ugyanis, hogy a Nagy Géza által említett erdélyi középkori kardleletek elhelyezésében lévő analóg vonások a K-i eredet mellett tanúskodnak. Ennek a szélesen elterjedt kultusznak magyarázatát nem kereshetjük másban , mint azokban a társadalmi körülményekben, amelyek között azok a népek éltek ame - lyeknél megtaláljuk A társadalmi fejlődés azonos foka magyarázhatja ugyanis a kul - túsznak időben és térben széleskörű elterjedését Nem célunk e tanulmány keretében valamennyi idézett nép fejlődésének részletes vizsgálata. Elégedjünk meg elsősorban azzal. hogy ezeken a helyeken abban az időben, amikor a kardkultusz fellépett: a katonai demokrácia fokán éltek olyan körül - mények között amelyek az ősközösségi tár sadalom felbomlásának jegyeit hordozták magukon. Ennek az új társadalmi alakulatnak jellegzetességeit F.Engels nyomán a következők ben foglalhatjuk össze: L a termelés fejlődésével (mezőgazdaság, de elsősorban állattenyésztés) a régi közösségi tulajdon helyébe lép a magántulajdon. 2. az egyes nemzetségek törzsek vezetői a közösségi tulajdont saját tulajdonukba veszik egyes nemzetségek törzsek elszegényttbve a gazdagabbnak szolgálatába szegődnek 3. a hadifoglyokat nem ölik meg, hanem rabszolgaként dolgoztatják 4. korábban a társada - lomban kiemelkedő helyzetük volt a nőknek, (matriarchatus), most a tulajdonviszonyok alakulásával a férfiak foglalják ezt el (patriarchátus), 5. a vallási életben a nőkultusz (termékenység kultusza) mellé fokozatosan újabb elemek lépnek (87) Korábban az emberek elsősorban természeti erőket tiszteltek a katonai demokráciában bekövetkezik ■: a változás, hogy társadalmi hatalmak éppen a magántulajdon és az osztályok csíráinak kialakulásával összefüggésben, természetiéfeletti hatalomként tükröződnek az emberek tudatában. (88) A fentiekben a társadalmi fejlődésnek meglehetősen leegyszerűsített sémáját mutattuk be. A valóság ennél sokkal bonyo - lultabb. így. esetünknél maradva és most: már a Kárpátmedence területét vizsgálva . néhány érdekes jelenségre mutathatunk rá. Területünkön a bronzkor végén és a korai vaskor elején néhány olyan változás tűnik szemünkbe, amely igazolni látszik azt, hogy az itt élt népek már áttérnek a katonai demokrácia fokára. Egyrészről indokolni látszik ezt az a tény. hogy ebben a korban erőteljesen lépett fel a telepek erődítésének szokása (védelem- a tulajdon védelme). (89) Továbbmenve a bronz hasz - nálatának ugrásszerű elterjedése a hallslatti korban, a bronz . ierntfiíúomizkőzök használata (sarlók, balták stb.) nyilvánvalóan magával hozta a munka termelékenységének emelkedését. A fellendült és sokágú keres - kedelem és ipar C9C) úgyszintén a társa - dalmi munkamegosztás növekedését, továbbá a kereskedő-iparos réteg meggazdago - dását eredményezhette.
