Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Gazdapusztai Gyula: A gyopárosi kora vaskori kardlelet vallástörténeti vonatkozásai
18. legendáját:; az ‘isten kardjának* történetét» amelynek lényeges eleme számunkra az . hogy Attila ez által: a földben talált titokzatos kard által vélte egészen biztosnak isteni küldetését, és a népek ebben látták a hűn fejedelem erejének forrását. (43) Menander Protector közli az avarok esküformáját: Baján kagán meztelen kardra esküdött. (44) Nagy Géza szerint ezt az esküformát a régi bolgárok is ismerték. (45) A sziklába rejtett középkori kardról tudósít bennünket Téglás István Erdély területéről, a tordaí hasadék közeléből. (46) Nagy Géza tollából ugyancsak erdélyi adatot ismerünk meg a XIIL-XIV. századból: két kardot találtak, amelyek egyike a pávai erdőben, a másika pedig a bodzái hegyek lözött a Manicel nevű hegykúpba szúrva került elő. (47) Területünktől jóval távolabb, keleti népektől is ismerünk a földbe szírt kard tiszteletére vonatkozó adatokat. így Nagy Géza nyomán, aki Benyovszky Móric feljegyzéseiből merítette adatát, elmondhatjuk, hogy ez a szokás megvolt a tunguzoknál és a mongoloknál is. (48) A vogulok (manysik) vallási szokásaival kapcsolatosan említik a szerzők, hogy a nagyobb tiszteletű bálványok felszerelésé - ben a kard is megvolt így Savrov feljegyzése utá» tudjuk, hogy Ortik bálványtemplomában az oltárasztalba kopjákat és kardokat szúrtak. (49) Afrika területéről nem karddal, de fegyvernek földbe szúrásával kapcsolatos szokásról tudósít Bernatzik. áld megemlíti.hogy egyes nílusmenti törzseknél szokásban van. hogy bíráskodás alkalmával kis gödröt ásnak és ebbe lándzsát állítanak bele. ami az igazságot jelképezi (50) bI A karddal kapcsolatos mondái anyag. Ha egy-egy őstársadalmi vallási jelenséget meg akarunk érteni, szinte magától értetődőnek látszik, hogy elsősorban a görög mondakörhöz - és onnan is, mint leginkább autentikus forráshoz - a homárosi költészethez fordulunk. Tárgyunkkal kapcsolatosan azonban elég sovány az, amit a homérosi mondakör adni képes. Más fegyverek: Achtflés pajzsa, lándzsája. Odysseus íja az, amelyekről elég bőségesen esik szó. de a kard nem szerepel közöttük Egyedül talán a Theseus monda nyújt a kardra vonatkozó adatot. amennyiben Aegeus születendő fiának kő alá rejtett kardot és cipőt hagy. (51X A latin irodalom szintén kevés támpontot ad kérdésünkhöz. Vergilius Aeneisében van szó csupán Aeneas sorskészítő kard - járói, fegyverzetével kapcsolatban. (52) Bőségesen tallózgathatunk azonban a germán mithologiában a különböző isteni eredetű, isteni hatalommal felruházott kardok között így a Verses Edda ‘isten mondaköréből*. a ‘Látnoknő jövendölése* ciklusból idézhetjük: 36. Keletről kardokon s köveken foly* Kár víz Mérges mélységekben, vize mély és metsző 52. Törtet délről Surt is, tündöklő tűzzel Villogó szablyája vért hozva világoL(53) A Grimmin-énekben szerepel az a motívum, hogy a kapzsi Girröd király éhezteti az álruhába hozzálátogató Odint, s mikor az istenhez akar lépni, félig kihúzott kardja kihull hüvelyéből és hegyével felfelé áll meg a tfehely mellett. így a királyt saját kardja öli meg
