Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
148 A gazdasági problémák megoldását - aki nem dolgozik ne is egyék - elv alapján kezelték. Bevezették a munkakényszert, de egyúttal a munkához való jogot is biztosítani akarták. Ezzel kapcsolatosan nagy nehézséget kellett leküzdeniük Az orosházi direktórium éppen úgy, mint a Nemzeti Tanács a földkérdést nem kezelte következetesen. Igaz* az, hogy az egyházi birtokokat az evangélikus és a katolikus egyház birtokait állami ke zelésbe vették, az is igaz, hogy a parasz - tok követelésére és nyomására ideiglenesen kiosztottak kb. 200 holdnyi földet Orosháza határában. Mindez azonban döntően nem oldotta meg az orosházi nincstelenek sorsát, másik oldalról pedig így is kiváltotta a gazdag parasztság ellenállását, duzzogásáL Pedig a szegény agrárproletárok követelése nagy volt Rajki Sándor több gyűlésen kijelentette, hogy a földnek tulajdona azé, aki megműveli, ahogyan Rajki Sándor mondotta: «A földnek a fele a szántóé, a másik fele pedig azé aki megkapálja.» A 48-as polgári körben és a Hercz-féle vendéglőben összegyűlt kisparasztok és földmunkás szegények előtt Rajki Sándor többször figyelmeztette a közigazgatás vezetőit, hogy a földosztás szükséges . halaszthatatlan, és hogy a földosztásnak nem olyannak kell lennie, mint a Károlyi-féle volt, hanem radikálisabbnak Szó volt ezeken az összejöveteleken paraszttanácsok alakításáról is, melyeknek kötelessége lett volna a községi intézqi» tudniillik földintéző bizottságok tevékenységének ellenőrzése. Rajki Sándor hirdette a termelőmunka megindítását és elvégzését, sőt amennyiben ezt a felszerelés hiánya akadályozná, az összefogást, egymás segítéséi A földmunkások állásfoglalása nem talált meghallgatásra. Ellenkezőleg, az orosházi direktórium lapja, a «Néperő» a birtokfoglalások ellen cikkezett, írva a következő - két: «Minthogy ezek a dolgok ma már az összesség birtokát alkotják. . . Az erőszakos birtokfoglalások ennélfogva a proletárság öszszességét károsítják meg, A kicsiny rablók - nak éppen úgy kell pusztulnia^, mint a nagy rablóknak.» Ez a felfogás abból a politikai elvből ered, amely általánosan érvényesült a Tanácsköztársaság idején Magyarországon , vagyis az egész földterület állami tulajdonba-vételéből és a földosztás elmúlasztásábók A követelés megvolt, a kielégítés elmaradt, pedig ezzel nagy kárt szenvedett a proletariátus, mert ilyen körülmények között nem tudta megteremteni a munkás-paraszt szövetséget, amely a proletárdiktatúra egyik döntő feltétele. Szociális politikájuk eredményeként felállították Orosházán és az egész megyében a jóléti bizottságokat A jóléti bizottságok feladata a szegények ínségesek, állástalanok ellátása, munkák szervezése volt. A bizottság tevékenységével kapcsolatban 0- rosházán mondták is egyesek hogy a direktórium «szétosztja a községet». Orosházán az alkalmazottak bérét egységesen állapították meg havi 30 koronában. Ugyan - ennyi bért kaptak a direktórium vezetői is. . A szükségletekben mutatkozó hiány halaszthatatlanná tette a rekvirálást a gazdagoktól, A rekvirálás fokozta az elégedetlenséget a gazdagabb néprétegek körében. A feszültség azonban nemcsak a belső nehézség miatt fokozódott, hanem a tudatos ellenforradalmi reakció tevékenysége miatt is. Továbbá a határainknál, illetve a demarkációs vonalon ugrásra készen álló imperialista hódítók miatt «A magyarországi proletariátus Moszkva után az első, amely nyíltan üzen hadat a militarista és imperialista, valamint a kapitalizmus világrendjének A wilsoni áldemokrácia leplezetlenül áll előttünk A népek önrendelkezési joga csalásnak bizonyult az ántánt hatalmak részéről éppenúgy, mint Gzernin gróf részéről h- brestlitovski és bukaresti békekötések idején. Magyar agráriusok nagypapok bányabárók gyár- és banktőkések kizsákmányolása helyett cseh, szerb és román hasonszőrűek akarnak a nyakunkra ülni, és tovább nyomorítani»(33) Békéscsabai jelentés számolt be arról, hogy március 25 - én egy keddi délelőttön Szegedről kiindúlva francia csapatok provokációt hajtottak végre sikertelenül. A csabai munkások a gerendási elvtársakkal egyesülve Gerendásnál megállították és feltartóztatták a franciákat akik közül 320-an megadták magúkat 1919. ápri-
