Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
143 igájával a községháza egyik erre alkalmas nagy színjében hazatakarftja és a munka végeztével a munka arányában a munkások között szétosztja. A népgyűlés határozatát végre is hajtották, és most a kukoricatörés és behordás teljes rendben folyik Az intéző úr egyébként egy más téren is súlyosan vétett a közérdek ellen. A munkások azt állítják ugyanis. hogy kb. 30-40 holdon termett ken - dert ott künn a szabadban égetteti el akkor, amikor a ruházati szükségletek pótlása céljából még a csalánt is kényszerittettünk összeszedegetni. Ha ez így van, úgy az ilyen eljárások jellemzésére nem találhatunk eléggé súlyos szavakat. Ez ügyben szigorú vizsgálatot, és amennyiben a munkások állítása beigazolást nyer. szigorú megtorlást követelünk A fentiek erős bizonyítékok a régi, fecsérlően és oktalanul gazdálkodó nagybirtok el - lea*(21) A föld nélkül való szegény napszámos emberek nyomására a Nemzeti Tanács kéri a földosztás elrendelését a földművelésügyi minisztertől: «Mezőgyáni Nemzeti Tanács felkéri a Miniszter Urat, miszerint községünkben igen nagyszámú földnélküli van . községünknek nagyon kevés legelője van.Községünk határa lakosság száma szerint nagyon kicsi terjedelmű. Uradalmi birtokkal vagyunk körülvéve. Kérjük a mielőbbi földosztást községünk határában elrendelni. Mezőgyáni Nemzeti Tanács.“(22) A földnélküliek és munka - nélküliek nagy száma tehertétel volt a Nemzeti Tanácsok számára. A régi rend hívei a termelést szabotálták a kereskedők spekulációi éhínségbe taszították a nincsteleneket, a közigazgatás ingadozó politikája nem oldott meg senmit. Nem csoda, ha az elégedetlenség és a létért való küzdés sok helyütt véres tüntetésben, fosztogatásban, rablásban nyilvánult meg. Szarvason 1919. január 19-én a munkanélküliek hatalmas tömege szervezkedés és készülődés után tüntetést rendezett a fennálló állapotok ellen. A nemzetőrség és a rendőr - ség együttes beavatkozása fegyverhasználattal történt, aminek az lett az eredménye, hogy 18 ember meghalt és számosán meg sebe sültek Q- rosházán a munkanélküliek 24 órás szabadrablást követeltek Ezen a helyzeten pl. az Orosházi Nemzeti Tanács úgy próbált segíteni, hogy segélybizottságot állított fel, és felszólította a polgárokat, hogy adakozzanak Az Orosházi Friss Újság ezt írja ezzel kapcsolatban: «Kinyitni a bugyellárist! A közrend és a köznyugalom megóvására, vagy ha jobban méltóztatik megérteni: a köz és vagyonbiztonság megőrzése a célja elsősorban az Orosházi Nemzeti Tanácsnak Mindezt azonban csak abban az esetben tudja elérni, ha a jogos igényeket nem csupán elhallgattatni akarja máról holnapra, hanem kielégíteni is igyekszik azokat. Ehhez azonban pénzre,nagyon sok pénzre van szüksége, mert csak most tűnt ki a maga szomorú meztelenségében, hogy mekkora nyomor és nélkülözés van Orosházán. ... Mi a magunk részéről megváltjuk egészen őszintén az eddig befolyt adományokkal nem látjuk igazolva Orosháza közönségének hagyományos áldozatkészségét, s ezért kétségbeesve írjuk le e szava kát,hogyha az áldozatkészség nem ölt még ma jóval magasabb mértéket, nem látjuk megóva Orosháza nyugalmát és közbiztonságát,» (23) A földéhségből táplálkozó mozgalmak lehetőséget biztosítottak arra, hogy a Kommunisták Ma - gyarországi Pártjának agrárprogramja termé - kény talajba hulljon, és ezzel együtt a kom - munjstákhoz való csatlakozást előmozdítsa. A «Szegény ember» 1919. február 19-i cikke ilyen értelemben szólítja fel a földmunkásokat a kommunistákhoz való csatlakozásra és földmunkás tanácsok alakítására: «Ha valaha volt szükség rá, hogy minden szegény egyet értsen, minden kifosztott akár földműves, akár ipari munkás - szervezkedjen, úgy most iga - zán itt az ideje. . . Mi mondjuk ezt nektek földműves szegények, a kommunisták, az ül - dözött, a gyalázott bolsevikek akikről pedig sok ellenfelük éppen azt állítják, hogy meg akarjuk bontani a szakszervezeteket. . . Ellenkezőleg. azt akarjuk, hogy a. kizsákmányoltak szakszervezetei erősek legyenek . . Meg kell tehát alakítani minden faluban a földműves - szegények tanácsait Ezek fogják alapját ké - pezni a munkások és földművesszegények tanácsköztársaságának Ezek erejével döntheti meg a munkásosztály a kizsákmányolás rend-
