Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
144 szerét és valósíthatja meg azt a társadalmi rendszert, amelyben nem lesz sem "él nyomás sem elnyomott.» Hogy ez a felhívás nem maradt hatástalan Békés vármegyében sem . annak bizonyítéka az is. hogy Dobozon január 5-én délelőtt a község földműves munkásai a községháza előtt tömeggyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen nemcsak a község lakosai, hanem a környékbeli községek, falvak földmunkásai is képviseltették magukat. Somló elvtárs ismertette a napirendet, beszéde végén pedig határozati javaslatot terjesztett be, amely kimondta, hogy a község munkásai és földtelen parasztok megalakítják a helybeli paraszt- és munkástanácsot. A népgyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatoi. A gyűlés utái a helybeli községi iskolában értekezletet tartottak, ahol az elvlársak megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártjának dobozi szervezetét (24). Ezt megelőzően jelentették be a szarvasi kommunisták táviratilag, dec. 28-án a KMP-hez való csatlakozásukat. Orosházán nem alakult meg a KMP helyi szervezete. Ennek nem az volt az oka, mintha Orosházán nem lettek volna kommunisták, vagy a KMP programja, amely itt is ismert volt, nem tett volna nagy hatást az emberekre, hanem az. hogy a helyi szociáldemokrata pártszervezet a pesti SzDP központnál jóval baloldalibb politikát folytatott és ezért a dől - gozók között, valamint a különböző szervezetekben, így a Nemzeti Tanácsban is viszonylag nagy befolyásra tett szert. A kommunisták azonban ennek ellenére szívós agitációs munkát folytattak a tömegek között és előkészítették a KMP helyi szervezetének megalakítását. Az orosházi kommunista csoport a mai állami árúház helyén lévő vendéglőben tartotta összejöveteleit. Mielőtt azonban a KMP orosházi szervezetének megalakulására sor került volna, a márciusi pártegyesülés megoldotta a kérdést. Meg kell még említenünk a Nemzeti Tanácsok nemzetiségi politikáját. Szükséges volt ebben a tekintetben is politikai állásfoglalásuk, hiszen megyénkben szép számú nemzetiség élt és él. A «Békésvármegyei Nemzeti Tanács» határozata ezzel kapcsolatban így hangzik: «Megállapítja a Békésvármegyei Nemzeti Tanács, hogy a magyar államkeretnek federatív alapon való fenntartása csak úgy lehetné - ges, ha nemzetiségeink akadálytalan nemzetiségi fejlődési lehetőségein kívül megtalálják nálunk az egyéni boldogulás oly nagyfokú lehe - tőségét is, mely kívánatosabbá teszi, rájuk nézve a hozzánk való federatív csatlakozást,minden más államalakulathoz való csatlakozásnál.* (25) A nyilatkozat figyelmes olvasása, tanulmányozása elénk tárja a lényeget. Azt tudni - illik, hogy még 1918 novemberében, sőt 1919 márciusáig nem voltak hajlandók tudomásul venni a nemzetiségek jogos követeléseit. Nem ismerték fel, hogy a nemzetiségek nem akarnak federatív megoldást, hanem csatlakozni akarnak minden esetben anyaállamukhoz. 1918 december elején a Gyulafehérváron lezajlott Román Nemzeti Tanács gyűlése is ezt bizonyítja. melyen több mint 100 ezer ember vett részt. A gyűlésen Dr. Popcsicsó István bejelentette, hogy a Román Nemzetgyűlés kimondja az egész magyarországi románság egyesítését Romániával: *Az erdéliy és bánáti ro - mán nagygyűlés deklarálja az összes románok egyesítését és mindazon területeket, amelyeket a románok lakják, elidegeníthetetlennek jelenti ki...» (26) 1918 október 31-től, illetve november l-től 1919 márc. 21-23-ig terjedő időszakban megyénkben Nemzeti Tanácsok irányították a közigazgatást. Ebben a történelmi szakaszban alakultak ki megyénkben és Orosházán is azok a feltételek, amelynek szükségszerű következménye a proletárforradalom győzelme és a Tanácsköztársaság megszületése volt. A burzsoá szociáldemokrata kormány a belpolitikai és külpolitikai nehézségek miatt nem merte vállalni az ország kormányzását. Lemondott. A szociáldemokrata párt pedig elhatározta, hogy egységre lép a KMP-vei és tiszta szocialista kormányt létesít. Az új, nagyjelentőségű történelmi korszak 1919 március 21-én öszöntött be.
