Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
142 «Orosházán a földművelésnél megindult a munka, de csak immel-ámmal, mert a munkások. napszámosok nem voltak megelégedve. Földosztást követeltek. Mi nem mertünk a magánföldhöz nyúlni. A környéken az ura - Ságoktól elvették a földet és felosztották . Sámsonban a nincstelen szegénység az uraságot lovag Zselinszkyt elkergette, igénybevették a sertésállományát és kiosztották maguk között* Ez a magatartás általános volt A nyugalomé rend és a termelő minka az ilyen körülmények miatt természetesen nem állhatott helyre, a Nemzeti Tanácsok minden fáradozása ellenére sem.Igaz ugyan, hogy a vármegyei Nemzeti Tanács, mely november 15-én alakult, szenvedő - lyes vita után elfogadta az orosházi küldötteknek a radikális földbirtok politikára vonatkozó javaslatát. A. javaslatot Görbics László. . Dr. Klein Andor és Dr. Mitlasovszky János szerkesztették: «Megállapítja a Békés vármegyei Nemzeti Tanács, hogy a fajmagyarság évszázados földéhsége soha nagyobb, annak kielégítésére irányuló követelése soha jogosabb nem volt, mint most. mikor a földnélküliek négy esztendei véres áldozata. könnyes szenvedése a magyar földért legalább oly erős közösségi jogalap. Felkéri tehát a Békés-vármegyei Nemzeti Tanács a magyar népkormányt: proklamálja még ma a földbirtok, ezer holdat meghaladó részének azonnali térítés nélkül állami tulajdonba vé - telét, utasíts« az összes megyei hatóságo - kát, az így nyert állami földeknek tíz holdankénti parcellákba földműves családok között leendő szétosztására oly módon, hogy a tavaszi munkát már mindenki a saját földjén végezhesse. . . Ha a földigénylő lakosság földigénye így még nem nyerne kielégítést, az ezer holdas birtokhatár fokozatosan lejjebb szállítandó.»(19) A határozat megszületett, de a nép harca és nyomása ellenére sem helyezkedtek forradalmi álláspontra. Azt hisszük, hogy a határozat célja az agrárproletársag megnyugtatása volt csupán . Magyarázható ez az agrárpolitika azzal.hogy a magántulajdon szentségének elvét tartották szem előtt, és azzal is. hogy viszonylagosan erős befolyással rendelkeztek a Nemzeti Tanácsokban a középbirtokosok, (5-20 holdig). A középbirtokosok száma Békés vármegyében 8.852, az összes földműveléssel foglalkozó kereső népesség 36.4 %■ a. Orosházán a Nemzeti Tanács intézőbizottságában erős befolyással rendelkezett a Kisbirtokos Szövet - ség, amely a középbirtokosokat tömörítette(20). A földért vívott harc tehát egy pillanatra sem szünetelhetett és helyi körülményeinknél fogva ez volt az az alap, amely a proletárforradalom létrehozásához megteremtette a feltételeket Bécés vármegye földműves munkásaira a KMP. programja és agitációja nagy hatást gyakorolt A Népszava újság tudósítása beszámol a gyomai mezőgazdasági munkások mozgalmáról és a földbirtokosok magatartásáról: «Gyoméról írják nekünk: Az it - teni Harkányi-féle birtokon most törik a kuko ricát A Zsófia majori gazdaságban ugyanis valami Weinberger nevű intéző annak idején közhírré tétette, hogy kukoricatörésre a munkások jelentkezzenek. Jelentkeztek is. de az intéző által egyoldalúan megállapított egy hold kukorica betakarítása és behozásáért ajánlott egy q kukoricáért ezt vállalni egyáltalán nem akarták, és minthogy az intéző úr sem volt hajlandó a jelentkező munkások követelését a legkevésbé is figyelembe venni, így a kb. 300 holdnyi- főként a mostani körülmények között kiváló an jóminőségfi és olyan nélkülöz - hetetlen kukorica-termés mindezideig lábon maradt. Ezt tette szóvá a helyi Nemzeti Munkás- és Katonatanács e hó 19-én tartott ülésén Putnoki József elvtárs. És az erre vonatkozó határozat értelmében Kiss László járási főszolgabíró és Harsányi Pál tanácselnök érintkezésbe léptek az intézővel, aki azonban hajthatatlan maradt Erre a 24-én délután megtartott nagy népgyűlés határozatilag kimondta . hogy az intéző úr önkénye és vétkes mulasztása folytán veszendőben lévő. és a mai súlyos viszonyok között olyan égetően szükséges kukorica-termést közvagyonnak tekinti, másfelől azonban a ma még fennálló törvényes rend iránti lojális szempontoktól vezettetve, a kukoricát felében letörik, az illető részt az uradalom
