Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Az 1906-os Orosháza környéki nagy aratósztrájkok a nép emlékezetében
130 szültséget híven tükrözi vissza Vörös Pál békásáéinsoni lakos közlése: *A makói szolgabíró csendőri fedezettel ment ki Békéssámsonra a sztrájkoló aratókhoz. Összehívták a munkáso - kai A szolgabíró beszéli- Emberek, miért nem dolgoznak? Nem tudják, hogy leszerződtek s kötelessé - gük a munkát becsülettel elvégezni? Egy darabig csend volt Beszélj te.beszélj te - mondogatták egymásnak az emberek A vállalkozók egy kicsit félreálltak a munkásoktól Előállott egy középkorú ember.-Nagyságos főszolgabíró úr! A szegény ember bolond is. Nem tudtuk a télen. hogy ilyen rendkívüli termés lesz s ilyen nehéz aratás. Már 3 hete vágjuk azt. amit rendes körülmények között J hét alatt le kellett volna vágni De még 2 hétig eltart. Naponként nem megy több— rs a keresetünk 10—12 kg búzánáL Dől - gozni akarunk de lássa be az uraság. s valamit javítson keresetünkön s mi szívesen folytatjuk a munkát tovább.-Mit elégedetlenkednek? Leszerződtek s végezzék a dolgukat! - mondta a csendőr. S az urak bementek az irodába.* Az uraságok a sztrájkok letörésére legtöbb helyen az államhatalom segítségét vették igénybe. «Mindig a tarlókon voltak a csendőrök* - mondták adatközlőink Ahól abbahagyták a munkát, ott a kaszát letevő munkásokat elhajtották Malmosról 60 embert hajtottak Szarvasra. Mihály téléből. Pálmatérről Orosházára vitték a sztrájkolókai Békéssámsonról is Orosházára kerültek a munkát megtagadók» * Bent törték őkel* Gádoroson a csendőrök a «főkolomposokat». s «hangoskodó!»!* elfogták és az Eöt - vős-majorban egy dohánypajtába zsúfolták 5- kel A lányok, gyerekek sírva kisérték a kaszásokai Szénáson is dohánypajtába csukták a sztrájkolókai Hogy a dohányosok szenvedjenek a dohányt, gyufát elszedték tőlükMondják hogy az emberek szalmát rágtak pipa helyeik Egy hétig is be voltak zárva. Kisldrályságon a csendőrök a sztrájkolókat nappal az udvaron, éjjel a dohánypajtában őrizték. A Sósberger-féle uradalomban is 2 napig be voltak zárva a sztrájkolok, Néhol a vállalkozók is a sztrájkolókhoz álltak Nagyszénáson azot> ban Kádi István tiltakozott a sztrájk ellen. A munkások kidobták Az uradalmak minden eszközt felhasználtak arra, hogy a sztrájkolok erejét megtörjék. Nagyszénáson az uraság sztrájktörőkkel arattatta le gabonáját Mihálytelebe felvidékek kerültek Négyen rakták a keresztet Miután így jobban törik a gabona mondogatták is a sztrájkol ók *Na nem is kell asépelni!» A sztrájko - lók haragudtak a sztrájktörőbe, de közel se lehetett menni hozzájuk Az uraságnak többe került a leves, mint a hús. Az aratáshoz kevésbé értő felvidéki munkások sokkal többe kerültek mintha a helybeli, jól begyakorlott munkásoknak megadta volna a követelésüket A sztrájk egyik helyen hosszab. másik helyen rövidebb ideig tartott A nagy sztrájktörő csapatok az aratógépek bevetése és a csendőrterror ellenére is legtöbb helyen győzelmet aratott Sok helyen javítottak valamit . de voltak olyan helyek is. ahol nem te$jesí - tették a munkások követeléseit Százakra rúgott a környéken az elitéit és börtönbe zárt munkások száma. Békéssámsonon az uraság 2 órai tanakodás után némi javítást adott A biztosítékot felemelte 100 kg-ra. Gádoroson egy napig állt a munka. A sztrájkolok kivívták, hogy a biztosíték 120 kg lett Kiskirályságon pedig 3 napig sztrájkoltak Az uraság megadta, amit a munkások kértek: a hordást elengedte (napszámosokkal hordatott be), a résznél ía javított 8 minden embernek 2 kocsi szalmát adott N agyszénáson a sztrájk eredménye az lett hogy az uraság a hordásért naponta 1 koronát fizetett Az 1906-os aratósztrájkok hatása más
