Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Az 1906-os Orosháza környéki nagy aratósztrájkok a nép emlékezetében
mezőgazdasági munkáknál is mutatkozott. A tíaklrálysági gróf Károlyi Sándor urad^om nyári betyárokat alkalmazott. Ezek március 1-től november 30-ig kapáláson és aratáson kívül minden me/.őgazdaaági munkát végeztek A betyárok a kórnyéken lefolyt aratósztrájkok hatására szénakaszáláskor sztrájkba léptek Estére megkapták a javítást. 3. Cséplősztrájkok Orosháza környékén 1906-ban a nagy szalma miatt cséplésbor naponta csak 80-90 q búzát tudtak a gépen leereszteni A munkások napi keresete csak 9-10 kg-ra rágott Er zárt munkások sok helyen nem elégedtek meg 3 %-o* bérrel. Több uradalomban abbahagy - ták a munkát Javítást kértek A .í/'iéssámsoni cséplősztrájk lefolyásáról a legrészletesebb adatokat Sz.Nagy Károly békéssámsoni lakos szolgáltatta: A munkások a Cgomorkányi-majorban a munka megkezdése előtt megbeszélték hogy 3 % helyett 3.5 &-os bért követelnek. A cséplőgép indulásakor a gyepen heverésző munkások nem mozdultak A gépész megkérdezte a munkásokat: ‘Emberek mit akarnak?9 ‘Nem dolgozunk csak 3.5 %-ért!* - mondták A gépész bement az urasághoz.Az kijött és felszólította a munkásokat, hogy fogjanak a caépléahez. A munkások neki is azt felelték. hogy caak 3.5 %~érl folytatják Erre az uraaág visszafordult és azt mondta: ‘Majd megfizeti ezt valaki!* A munkások közül valaki utánakiáltotta: * Igen, megfizeti az, aki 8 óráig alszik!* Ebéd után Orosházáról a sztrájkotokhoz érkezett Kiss László főszolgabíró és Tótkomlósról 2 csendőr. A főszolgabíró egyenként megkérdezte a munkásokat, hogy hajlandók-e 3 %-érl dolgozni A 24 munkás közül egyedül Fejes Antal vállalkozó felelt igennel. A munkásokat a putrisori csomóbázba (dohánypajtába) csukták A csendőrök is ott aludtak Féltek A munkások megnyugtatták őket. Ne féljenek nem szöknek meg. Másnap a sírdogáló asszonyok hozták a sztrájkolóknak az ebédet. Azután a lovascsendőrök Orosházára kísérték őket. A községháza udvarán a foglár elszedte tőlük a dohányt, pipál Ezt egy öreg munkás rímbe is szedte: A fogláf. pipát, dohányt acskót Elszedett tőlünk mindent, ami csak volt . * .‘Ti Egyes cellákba zárták a munkásokat. 5-6 ember is szoronkodott egy-egy szűk cellában. A harmadik napon a községházán megjelent a vállalkozó és a munkások közé való beengedését kérte. Otthon ugyanis a sztrájkolók aszszonyai lehordták, lemondták mindennek, amiért cserbenhagyta munkástársait. Arra kényszerftették. hogy ő is sztrájkoljon. így kilett a létszám. *24-en lettek a cellákban is, miként a gépnél Míg a vállalkozó nem sztrájkolt addig a munkások is szidták Amikor közéjük ált akkor ‘pertu* lettek vele (azelőtt is tegező - viszonyban voltak vele, vagyis ismét barátok lettek). Az ötödik nap a főszolgabíró mégegyszer felszólította a munkásokat, hogy ha haj - landók 3 %-ért dolgozni, akkor nyomban szabadon bocsájtja őket Ha nem , akkor továbbra is fogva maradnak A munkások nem fogadták el a javaslatot Erre a főszolgabíró az udvarra vezettette a munkásokat, és közölte velük . hogy a kért 3.5 %-ot megkapják azzal a feltétellel. ha másnap rendes időben munkába állnak A munkások örültek a győzelemnek A pipákat is visszakapták Jókedvűen, beszélgetve gyalogoltak haza. Sokan kimentek elébük Másnap reggel megkezdték a munkát és zavartalanul végezték a cséplés befejeztéig. A sztrájknak híre ment a környéken. Még sokáig emlékezetben maradt Az uraság is sokszor föl-fölhánytorgatta. Tótkomlóson csépléskor nagyobb sztrájk volt mint aratásban. A munkaadók kénytelenek voltak munka közben a bért emelni A cséplés vége felé már 5 3>-os volt a bér . Néhol átalányt kértek a cséplőmunkások . Naponta 20 kg búzát Gádoroson csépléskor nem volt sztrájk Hóesés után a havat el hányták és csépeltek tovább. Miután a csírás búzát a munkásság nem fogadta el, pénzért csépeltek Naponta 1 forintot kerestek 1907-ben még viszonylag sok helyen tört
