Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Az 1906-os Orosháza környéki nagy aratósztrájkok a nép emlékezetében
127 Nagy Gyula: AZ 1906-OS OROSHÁZA KÖRNYÉKI NAGY ARATÓSZTRÁJKOK A NÉP EMLÉKEZETÉBEN. A 19.század utolsó évtizedében a Tisza és a Maros 8/ógében fekvő vármegyékben nagyerejű földmunkás- és szegényparasztmozgalom lángolt fel, amely a kilencvenes évek közepén elöntötte az egész Alföldet - majd néhány évig tartó visszaesés után, a 2o.szá zad első évtizedében« az ország nagy részé re kiterjedő aratósztrájkokban újult ki. Cl) 1906-ban zajlott le a magyar mezőgaz dasági munkásság és szegényparasztság leg nagyobb csatája kizsákmányolóik ellen, (2) Az aratÓ8ztrájkok az ország 23 vármegyéjére tér jedtek ki Megmozdult az egész Tiszántúl. Du na-lisza köze. Nyírség, Mátravidék csaknem az egész Dunántúl lemesvidók és a Felvidék egyes megyéinek fóldmunkássága. (31 Oroshá za környékén is ebben az. évben voltak a szá zadforduló legnagyobbméretű földmunkás és szegényparaszt mozgalmai Az alábbi tanulmány a? Orosháza környé ki sztrájkok résztvevőinek és szemtanúinak visz szaemlékezé8eit foglalja össze. Az osszegyüj tölt adatok szubjektivek Az adatközlők állásfoglalásai magukon viselik osztály helyzetüket 8 világszemléletüket, Ennek ellenére úgy véljükhogy az emlékezet által megőrzött anyag is becses. Ezenkívül néhány adattal hozzá kívánunk járul ni a földmunkás- és szegényparasztmozgalom történetéhez is. I. A nagybirtokon dolgozo mezei munkások munkaviszonyai a századfordulón . Az uroság megbízásából a vállalkozók még télen összeszedték a banda tagjaik A szerződést a jegyző s a bíró előtt kötötték meg Úgy volt megfogalmazva, hogy bármily elemi csapás is érte az uradalmat, az lehetőleg ne érezze meg, A munkavállalók - aszerint, hogy csak aratást vállaltak, vagy aratáson kívül csépeltek is - vagy az arató-, vagy a gépesbandába szerződtek. Az előbbieket végaratóknak az utóbbiakat masinásoknak hívták. Az aratóbanda általában 6 kaszásból állott Ezért Békéssámsonon 6-os csapatnak is hívták Tótkomlóson az együtt dolgozó 5-6 kaszást csapatnak nevezték A bandában milden kaszásnak 1-1 marokverője, marok - szedője volt A kaszások maguk fogadták meg marokverőjüket A végaratók arattak és hord - tak Nem csépeltek Az egy kaszásra eső terület községenként sőt uradalmanként változott . Átlagosan 10 kai hold vágnivaló terület jutott egy kaszásra Békéssámsonon 6-10 hold esett. Gádoroson egy kaszásnak 9-12 holdat adott az uiaság Pusztaföldváron 1-1 kaszás 13-14 holdat vágott le Az aratóbandák száma is változó voll Békéssámsonban Wolfingeréknél az egyik évben 12 aratóbanda vágta a gazt A gépesbanda legtöbb helyen 24 egészrészes emberből állott Tótkomlóson az egyik csa pat azonban 18 tagot számlált, mert azok ele - v ótoros géphez mentek csépelni. A masinásokra csak 4-G kai hold vágnivaló jutott Amikor vége volt az aratásnak a marokverők kiváltak. A gépesek nem hordtak az uraságnak, csak a saját részüket hordták gépbe. A gépesbanda a kevés aratáson kívül a cséplést végezte. A banda feje a bandagazda volt Tótkomlóson a csapat vezetőjét csapatgazdának hívták A bandák élén a vállalkozó,fő-
