Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Az 1906-os Orosháza környéki nagy aratósztrájkok a nép emlékezetében
128 vállalkozó állott A csapatok pedig ban- . ' dát alkottak Ezt a bandagazda vezette , Az aratók a közeli munkahelyre gyalog mentek ki Laza csoportokban, legtöbbször bandákba verődve ballagtak A távolabbi munkahelyre az uraság kocsin vitte ki a munkásokat Az aratók a keresztek tövében, vagy - különösen ha esett - az istállókban, pajtákban hállak Reggelenként igencsak szalonnát sütöttek. Ha a falu közel esett, akkor az ebédet az asszonyok, vagy nagyobbacska gyerekek hordták. A távoli munkahelyen az aratók maguk főztek Ezt felváltva végezték Hajnali 2 órakor kezdtek és késő estig dolgoztak Egy kaszás egy nap másodmagával átlagosan 1 kai holdat takarított le ren - des gaz esetében. Ha vékony volt a gaz,akkor többet, ha dudva volt, akkor sokkal kevesebbet A gabonát levágták . és kézzel szedték a markot. A levágott gabonát a marokverők a lábukhoz húzták és kézzel nyúltak alá. A marokverők általában asszonyok vagy lányok voltak A kévéket a marokverők kötötték be. Ugyancsak ők rakták a kévéket ötö - sökbe is. A keresztelést a kaszások végezték Az aratást a kaszások résziből végezték. Ezért részes-aratóknak is hívták >őket A részen kívül a munkásoknak az uraság komenciót is méri Sok helyen az aratást más termények részesművelésével kapcsolták össze. Az aratást az 1906-os évben 1/10-én , 1/13-án ;és 1/14-én végezték. A rész községenként, esetleg uradalmanként változhatott Nagysága a levágandó gaztól, a munkaerőkínálattól stb. függött Tótkomlóson 1/14, Gádoroson 1/ 13, Nagyszénáson 1/12, Pusztaföldváron 1/1Q 1/11, míg Békéssámsonort 1/10, 1/13 rész járt a kaszásnak A végaratók és a masinások általában azonos részt kaptak Ha a gépesek többet részeltek - mint pL Békéssámsonon - ak - kor azért el is kellett csépelniük Az aratók a részgabonának nemcsak a szemét, de szalmáját, törekiét s polyváját is megkapták Békés - sá..,sonon volt azonban olyan uradalom, ahol csak a szemet kapták el A részelésnél minden részkeresztet megjelöltek Hancsukot ástak mellette. Az uraság a hordáskor kihagyta a megjelölt kereszteket De azt is az uraság hordta be. A részt külön-asztagba rakták és külön csépelték el A szerződő felek b iztosítékba n ie megállapodtak Ez a környéken 60 kg-tól 100 kg- is váltakozott kát. holdanként Tótkomlóson ÖÖ , Pusztaföldváron 80, Békéssámsonon 85 s Nagyszénáson 100 kg búza volt Ha az 1 kát holdra eső rész nem érte el a biztosítékot, akkor az uraság kipótolta. Ha viszont többre rúgott, akkor a többlet is a részeseké maradt A komenciót szombaton mérte az uraság. Ha az aratók nem dolgoztak pL esett az eső. akkor arra az időre nem mértek Békéssámsonon komenció csak a kaszásoknak járt A komenció 10 kg búza, 1 kg szalonna, 1 kg főzelék (bab, lencse) 1 /4 kg só és 1 1 pálinka volt Tótkomlóson 1 véka búza. 2 kg szalonna. 2 1 főzelék 1 kg só és 2 1 pálinka járt páronként Kiskirályságon hetenként és páronként 15 kg búza s fejenként 1 kg szalonna, 1 1 kása , és só volt a komenció. Pusztaföldváron aratásra és cséplésre 5 kg szalonna. 5 1 főzelék. 5 1 pálinka járt komenció fejében. A fentieken kívül hellyel-hellyel 1-2 kocsi szalmát is vitt az uraság az aratóknak Sok helyen az uraság a levágnivatót 3 kát hold harmados kukoricafölddel kapcsolta öszsze. Így kívánta biztosítani az aratáshoz a szükséges munkaerőt A munkások a harmadoaföldről csak a csövet kapták el. Némely intéző azon mesterkedett, hogy - ha az uradalom érdeke úgy kívánta - pénzzel is megválthassa a terményt Ezt azonban a munkások sérelmezték Egy ilyen esetet egy békéseámsoni embaversbe is szedett: Györgymajorban vagyok részes. Kukoricaföldünk pénzes. Belejárunk, mint szőllőbe, Kapálgatjuk hétről-hétre. Már háromszor megkapáltuk
